Ki mellet állnál?

#2 Biblia elég érdekes dolgokat ir ha jól olvasom ki akkor Elohim adta őket erre, ez egy ítélet:

Róma 1:26-27 HUNK

Annakokáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre: Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban.

Az a baj, hogy nem jó (ha úgy tetszik nem igaz) így ez a kérdés és ez a dilemma.

Isten nem küld a pokolba senkit, ehelyett Jézus Krisztust a szenvedésre és a halálra adta, hogy e váltságáldozat révén legyen bűnbocsánat az emberek bűneire. Az ember szabad a döntésre, hogy ezt a kegyelmet elfogadja-e, vagy elutasítja. És nem bűn homoszexuális hajlamúnak lenni. Homoszexuális kapcsolatban a nemiséget megélni a bűn. Ha nem tudna a bűnös vágyának ellenállni, akkor őt kérném, hogy fogadja el, hogy ez Isten törvényei ellen való cselekedet és kérjen bűnbocsánatot a bűne miatt. A nem homoszexuális emberek is vétkeznek és bűnbocsánatot kérnek a bűneik okán; ez nem valamifajta kiszúrás, vagy megkülönböztetés, hogy akkor szegény melegnek kukoricán kell térdepelnie egész életében, csak mert megéli a vágyait.

Megteheti azt is, hogy lemond a homoszexuális vágyak megéléséről és akkor ez a dilemma nincsen. Vannak olyanok, akik heteroszexuálisként is cölibátusban élnek. És vannak sokan, akik akár házasok, de tulajdonképpen azon az egy partneren kívűl, akivel a házasságban élethossziglan elköteleződtek, mindenki másról, minden más partner kapcsolatról lemondanak, akár még a meglévő ilyen irányú vágyaik ellenére is.

Súlyozni kell, hogy mi az, amiről lemond valaki és miért mond le arról cserébe egy nagyobb jóért mondjuk. Ha felnőttről van szó és rendelkezik ilyen belátási képességgel, akkor övé a döntés az élet számtalan szegmensében és helyzetében, akármilyen is a szexualitása. Meg lehet próbálni Isten-törvényűen élni, de ez minden esetben fog járni lemondásokkal és lehet öntörvényűen is játszani az életet, de mindegyik verziónak és döntésnek vannak következményei. Ezért én nem Istenre mutogatnék, bárhogy is dönt valaki az eletéről.

Szülőként imádkoznék érte, hogy tudjon jól, a lelkiismerete szerint dönteni a fontos kérdésekben. Azért is, hogy lásson a lelkével és a szellemével is és képes legyen a fehéret fehérnek, a feketét pedig feketének látni és mondani az életében. És végül azért is, hogy úgy tudja egyszer befejezni a földi pályafutását, ha semmi mást meg nem is tudott tartani, de legalább mint a jobb lator, oda tudjon fordulni az Istenhez, nem vádolva, hanem mint az esendő és bűnös ember belátásával, és legyen lehetősége élni a bűnbocsánat kegyelmével.

Ezzel a gondolkodásoddal nem valószinű, hogy hivő vagy.

Nincs olyan, hogy jó ember, még a keresztények se azok. Mind méltók vagyunk a halálra, egyedül az különbözteti meg az embereket, hogy az egyik hallja és elfogadja az igazságot ami MEGSZABADITJA, a másik pedig megmarad a hazugságában és elkárhozik a bűneivel. Kár kiemelni a homoszexualitást, (bár gondolom azt akartad ezzel a kérdéssel mosdtani), mert ennél kissebb dolgoknak a zsoldja is halál.

Ez kéne eljusson a tudatodig: aki nem tér meg és nem hisz, az már elkárhozott.

#7

És mi van a sérültekkel akik nem tudnak megtérni, meg valószínűleg nem is hisznek mert nem értik amit mond nekik a Biblia

Ők elkárhoznak a bűneikkel együtt??