A kereszténység szerint el lehet követni bűnt, úgy hogy nem volt teljesen szándékos, mert nem voltál "teljesen tudatodnál"?

Magyarul mondom, păcate fără de voie și neștiute vagyis nem tudott és nem akart bűn. Mondom hogy ortodox paptól hallottam, hogy náluk van păcate cele știute și neștiute, cele de voie și fără de voie. Én is így tartom helyesnek a bűnök osztályozás át mint keresztény református. A cele neștiute amikor (știute az ellenkezője mikor tudod) nem tudsz róla hogy vétkeztél. Mondjuk elmész egy orosz templomba, eszel kenyeret meg bort és nem tudod hogy az bűn mert nem érted oroszul mit mondanak a templomban meg az ottani szokásokat. Tehát ez nem tudott bűn mert nem tudod hogy vétkeztél. Ami neștiute tehát amiről nem tudod hogy bűn az și fără de voie tehát nem is akarhattad elkövetni.

A păcate fără de voie ( a voie az ellenkezője) amikor akaratlanul vétkezel, amit a kérdező is kérdez. Ideges vagy és csúnyát mondasz de nem akartad. Ez a román ortodox szempont és az enyém a bunökről. Nálam az a baj hogy többnyire cele știute și cele de voie vagyis tudom hogy bűn és akart vetkeim vannak.

Szia

A „vétek” (ʽá·wónʹ) lehet szándékos és nem szándékos; vagy egy tudatos eltérés attól, ami helyes, vagy egy nem tudatos cselekedet, egy „tévedés” (seghá·gháʹ), mely mégis vétkessé és bűnössé tesz valakit Isten előtt.

Te a nem szándékos bűnről kérdeztél, ha jól értem.

Jehova figyelembe veszi, hogy Ádám tökéletlen leszármazottai gyöngék, így akik őszintén keresik Őt, azok elmondhatják: „Nem bűneink szerint bánik velünk, s nem vétkeink szerint hozza el ránk, amit megérdemlünk.” A Szentírás feltárja, Isten milyen csodálatos könyörületet és szerető-kedvességet mutatott mindig is azzal, ahogy a hús-vér emberekkel bánt.A Zsoltáríró így érzett: "Hadd dicsérjem Jehovát!

Bárcsak sose felejteném el, mi mindent tett! Ő megbocsátja minden vétkedet, és meggyógyítja minden betegségedet." Zsoltárok 103:2,3

Ez is nagyon vigasztaló Istentől: Zsoltárok 103:10–14

"Nem bűneink szerint bánik velünk, és nem fizet meg nekünk a vétkeinkért, mint ahogy azt megérdemelnénk. Mert amilyen távol van az ég a földtől, olyan nagy az ő odaadó szeretete azok iránt, akik mélységesen tisztelik őt. Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messzire veti el tőlünk törvényszegéseinket. Ahogy az apa irgalmaz a fiainak, úgy irgalmaz Jehova azoknak, akik mélységesen tisztelik őt. Mert ő jól tudja, hogy milyennek formált minket, emlékszik rá, hogy por vagyunk"

Enyhítő körülménynek számítja azt is, ha valaki tudatlanságból vétkezik ("noha korábban káromló és arcátlan ember voltam, aki üldözött másokat. Mégis irgalmasan bántak velem, mivel tudatlanul és hit nélkül tettem, amit tettem." 1Timóteusz 1:13), feltéve, ha az ilyen tudatlanság nem szándékos. Akik szándékosan utasítják el az ismeretet és a bölcsességet, melyet Isten felkínál, és az ’igazságtalanságban lelik kedvüket’, azoknak nincs mentség:

Példabeszédek 1:22–33

„Meddig akartok még tapasztalatlanok lenni, ti tapasztalatlanok? Meddig találtok örömet a gúnyolódásban, ti gúnyolódók? És meddig gyűlölitek a tudást, ti ostobák?

Hallgassatok a feddésemre! Akkor kiárasztom rátok szellememet, és megismertetem veletek szavaimat. Kiáltottam nektek, de folyton elutasítottatok, kinyújtottam karomat, de senki sem figyelt. Semmibe vettétek tanácsaimat, és nem fogadtátok meg feddésemet. Ezért én is nevetek majd, amikor szerencsétlenség ér titeket. Csúfolódni fogok, amikor eljön, amitől rettegtek, amikor a viharhoz hasonlóan eljön, amitől rettegtek, és mint viharos szél sújt le rátok a szerencsétlenség,

amikor nyomorúság és bajok jönnek rátok. Akkor majd folyton hívnak engem, de én nem válaszolok, buzgón keresnek engem, de nem találnak, mert gyűlölték az ismeretet, és nem voltak hajlandóak mélységesen tisztelni Jehovát. Nem fogadták meg tanácsomat, megvetették minden feddésemet. Ezért viselni fogják tetteik következményeit, és megcsömörlenek attól, amit kiterveltek. Mert a tapasztalatlanokat a makacsságuk öli meg, és az ostobákat az önteltségük pusztítja el. De aki hallgat rám, biztonságban lakik majd, és nyugalma lesz, nem retteg a bajtól.”

Egyrészt a Biblia azt mondja, hogy Isten hűséges, és nem enged senkit erején felül próbára tenni (1Kor 10:13). Emiatt nem lehet kifogásunk, ha vétkezünk, be kell ismernünk, hogy a bűn az bűn. Viszont Isten megértő, és figyelembe veszi az enyhítő körülményeket meg a bűn súlyosságát, amikor egy-egy tettet megítél.

De a lényeg, hogy akik Krisztusban vannak, azoknak minden bűnük meg van bocsátva. Krisztusban egy-egy bűn elkövetése nem vezet az Istentől való elszakadásához. Akik Krisztusban vannak, azok nem követnek el szándékosan és folytatólagosan bűnöket, vagyis nem folytatnak bűnös életvitelt, de ők is követnek el bűnöket. A Biblia szerint azonban akik Krisztusban vannak, azoknak minden bűnük meg van bocsátva, akik viszont Krisztuson kívül vannak, azoknak minden bűnük fel van róva, a kisebb bűneik is, és az enyítő körülmények között elkövetett bűneik is. Ezért mondta Jézus, hogy "senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam" (Jn 14:6). És Isten azt mondta: "Irgalmazok, akiknek irgalmazok, és könyörülök, akin könyörülök." Vagyis az alaphelyzet az, hogy nincs irgalom, de Isten ma is irgalmazni akar. Az alaphelyzet az, hogy nincs örök élet, de Isten ajándékként oda akarja adni az örök életet. És azoknak irgalmaz Isten, akik hisznek a Fia nevében, vagyis elfogadják Krisztust és az ő beszédét, vagyis akik megtartják az Ő parancsolatait (lásd újszövetség, Biblia).