Jézus amikor hatalmas szeretettel beszélt az Atyáról, igazábol önmagát imádta?

Ha meg érted azt, hogy saját apánkat annyira szeretnénk, hogy egylényegűvé válsz vele, mert semmiben sem akarsz eltérni tőle, semmiben sem akarsz ellenkezni apáddal, akkor megérthetjük azt is mi az isteni imádat lényege.

Az isteni imádat, nem önimádó, hanem önfeláldozó. Azaz képes az isteni imádaton keresztül annyira szeretni az embereket is, hogy akár az életét is adja az emberek üdvösségéért. (Lásd Krisztust)

Ez egy nagyon fontos kérdés, és a Bibliában pontosan benne van a válasz.

Maga Jézus mondja például a János 14: 28- ban:

"Hallottátok, hogy ezt mondtam nektek: »Elmegyek, és visszajövök hozzátok.« Ha igazán szerettek engem, örültök, hogy elmegyek az Atyához, mert az Atya nagyobb nálam."

Ezzel elismerte, hogy nem egyenlő Istennel, hanem alárendeltségben van. Mivel Atyjának nevezi Istent, ez azt mutatja, hogy ő Isten fia.

A Szentháromság egysége, s benne a három isteni személy különbözősége valójában misztérium, hittitok, emberi elme teljes mélységében fel nem foghatja. A hívő lélek képes csak Isten kegyelméből valamelyest megérezni azt az igazságot, mely szerint az Atya, Fiú és Szentlélek három különböző személy, de mégis egy és ugyanaz az Isten. Azt mondják, Isten nem magányos: önmagában is teljes szeretetközösséget alkot. Maga Jézus mondta, hogy az Atyával egy:

"A juhaim hallgatnak szavamra, ismerem őket, és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, nem ragadja ki őket a kezemből senki. Atyám adta őket nekem, s ő mindenkinél nagyobb: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. S én és az Atya egy vagyunk.” A zsidók újra köveket ragadtak, s meg akarták kövezni. Jézus megkérdezte tőlük: „Láthattátok, mennyi jót vittem végbe Atyám erejéből. Melyik jótettemért akartok megkövezni?” „Nem jótettedért kövezünk meg – felelték a zsidók –, hanem a káromlásért, azért hogy ember létedre Istenné teszed magadat.” Jézus folytatta: „Hát nincs megírva törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok? Ha már azokat is isteneknek mondta, akikhez az Isten szólt, és az Írás nem veszítheti érvényét, akkor hogy vádolhatjátok káromlással azt, akit az Atya megszentelt és a világba küldött, azért, mert azt mondtam: Isten Fia vagyok? Ha nem Atyám tetteit viszem végbe, ne higgyetek nekem. De ha azokat viszem végbe, akkor ha nekem nem hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és értsétek: az Atya bennem van s én az Atyában vagyok.” Erre ismét el akarták fogni, de kiszabadult kezük közül. " (Jn 10,27-39)

5-ös válaszadónak:

"Maga Jézus mondta, hogy az Atyával egy" - írod. Ebből miért következik az, hogy Jézus maga lenne Isten, Isten pedig maga Jézus? (Persze lehet, hogy félreértettelek, akkor elnézést kérek)

A Biblia több helyen is írja, hogy amikor a férfi és a nő összekötik az életüket ...elhagyja anyját, apját ... ketten egy testté lesznek (Márk 10:8-10, Efézus 5:31 stb.) de természetesen senki sem értelmezi úgy, hogy szó szerint eggyé válnának. Inkább jelenti az egységet, az összetartozást, a közös célokat, illetve azt, hogy - képletesen - egy testté válva, képesek érezni, és így megérteni a másikat, ismerve egymás gondolatait is.

A Biblia szerint Isten és a Fia, Jézus Krisztus között is egy erős kapcsolat van, de ettől még Ők sem lesznek szó szerint egy (szellemi)test. Annak, hogy Isten és Jézus egy személy, ellent mond pl. a János 14:28, Filippi 2:9, János 10:25, Zsidók 9:24, vagy a 1Korintusz 11:3.

Amikor Jézus a földön élt, Istennek mint mindig - akkor is - az ég volt a lakhelye, akkor hogy lehettek egyek szó szerint? Tesz utalást a Biblia arra vonatkozóan, hogy Isten akár csak átmenetileg is megváltoztatta volna a lakhelyét? A jól ismert minta ima is így kezdődik: "Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben..."

Az általad hivatkozott részek Jézus önálló személyére vonatkoznak, és nem állnak szemben az ő istenségével - melyre szintén vannak az általam korábban idézetten túl is szentírási részletek, pl.:

"A Fiához ellenben e szavakkal fordul: Isten, trónod áll örökre, királyi pálcád igazságosság vesszője." (Zsid 1,8)

"Övéik az atyák, és test szerint közülük származik Krisztus, aki mindenek fölött való, mindörökké áldott Isten, Ámen." (Róm 9,5) Stb.

"Egy előkelő ember megkérdezte: „Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerhessem az örök életet?” Jézus ezt válaszolta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak az Isten.[...]" (Lk 18,18-19) (Megj.: És nem, ezt nem saját istenségének tagadására mondja! Nem utasítja el a jónak titulálás következményét, sokkal inkább állásfoglalásra készteti a kérdező embert: Hiszed-e azt, ami abból következik, amit mondtál?)

A Szentíráson kívül bizonyos hitelesnek ítélt magánkinyilatkoztatások is alátámasztják Jézus istenségét. Ilyen pl. Szent Fausztina Naplójában ( [link] is szerepel több helyen:

"30 + Egy alkalommal a Szentháromságról és Isten lényegéről gondolkodtam. Mindenképpen ki akartam kutatni és felismerni, ki is az Isten... Az egyik pillanatban mintha a túlvilágra ragadtatott volna el a lelkem. Megközelíthetetlen világosságot láttam, s benne három felfoghatatlan fényforrást. Ebből a világosságból mennydörgés formájában szavak törtek elő, melyek körülkerítették a földet és az eget. Mivel nem értettem ebből semmit,

nagyon szomorú lettem. Hirtelen ebből a megközelíthetetlen fénytengerből kilépett szeretett Megváltónk felfoghatatlan szépségben, tündöklő sebhelyekkel. A fényből egy hang hallatszott: „Milyen az Isten az Ő lényege szerint, azt senki fel nem foghatja, sem az angyali, sem az emberi értelem.” Jézus még azt mondta nekem: „Ismerd meg Istent az Ő tulajdonságai felett elmélkedve.” Kezével keresztet vetett rám, és eltűnt."

...

"Világosabban, mint bármikor, felismertem a Három Isteni Személyt, az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. Egy a létezésük, egyenlőek, egy a méltóságuk. Lelkem kapcsolatban van mind a Három Személlyel. Szavakkal nem tudom ezt kifejezni, de a lélek jól megérti ezt. Aki e Három Személy közül eggyel már egyesült, az már a teljes Szentháromsággal is kapcsolatban van, mert az Ő egységük oszthatatlan."

...

"85 Pénteken a Szentáldozás után lélekben elragadtattam Isten trónja elé. Az Isten trónja előtt az égi Hatalmak szünet nélkül dicsérik Istent. Az égi trónuson kívül nagy fényességet láttam, amely hozzáférhetetlen a teremtmények részére; csak a Megtestesült Ige mehet át oda, mint közvetítő. Midőn Jézus belépett ebbe a fényességbe, ezeket a szavakat hallottam: „Írd le azonnal, amit hallasz: létezésemből eredően Úr vagyok, és nem ismerek sem parancsot, sem szükséget. Ha teremtményeket hívok életre – ez irgalmam mélysége.”"

A szentháromságtan nem épp a legkönnyebb ága a teológiának. Két évezred szentírástudománya, szenthagyománya, teológiája és misztikus tanúsága foglalódik össze ebben a tudományban, melynek részletes tárgyalása túlnő ennek a fórumnak a keretein. Ha mélyebben szeretnél elmerülni a témában, ebben a könyvben bőséggel olvashatsz róla: [link]

(249. oldaltól, az olvasmány nem könnyű - erős koncentrációt, odafigyelést, esetleges további utánaolvasást igényel).