Mit jelent ez pontosan?

"Mit jelent ez pontosan?"

Olvass el pár igét előtte és egyből megtudod:)

Szia

Pál apostol az Úr vacsorájával kapcsolatos tudnivalókat érthetőbbé tette, mivel részletesen magyarázta, amit Jézus mondott akkor, amikor bevezette ezt az ünnepet Lukács 22:19, 20 "És vett egy kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta nekik, ezt mondva: „Ez jelképezi a testemet, melyet értetek adok. Ezentúl ezt tegyétek, hogy megemlékezzetek rólam.” Ugyanígy vett egy poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „Ez a pohár jelképezi a véremen alapuló új szövetséget, és ez a vér ki lesz ontva értetek."

1Korintusz 11:23–34 "Mert azt adtam tovább nektek, amit az Úr tanított nekem, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárulták, vett egy kenyeret, és miután hálát adott, megtörte, és ezt mondta: „Ez jelképezi a testemet, amely értetek van. Ezentúl ezt tegyétek, hogy megemlékezzetek rólam.” Ugyanígy tett a pohárral is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „Ez a pohár jelképezi a véremen alapuló új szövetséget. Ezentúl ezt tegyétek, valahányszor isztok ebből a pohárból, hogy megemlékezzetek rólam.” Mert valahányszor eszitek ezt a kenyeret és isztok ebből a pohárból, az Úr halálát hirdetitek, míg ő el nem jön.

27 Tehát aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy iszik az Úr poharából, semmibe veszi az Úr testét és vérét. Az ember először is tartson önvizsgálatot, hogy méltó-e rá, és csak utána egyen a kenyérből és igyon a pohárból. Aki úgy eszik és iszik, hogy nem ismeri fel, hogy az az Úr testét jelképezi, ítéletet von magára. Ezért van az, hogy sokan közületek gyengék és betegek, és jó néhányan halottak. De ha tisztán látnánk, hogy milyen emberek vagyunk, nem vonnánk magunkra ítéletet. Ha azonban ítélet alá esünk, Jehova fegyelmez minket, hogy ne ítéljenek el minket a világgal együtt. Ennélfogva, testvéreim, amikor összegyűltök, hogy egyétek azt, várjátok meg egymást. Ha valaki éhes, otthon egyen, hogy ne vonjon magára ítéletet, amikor összegyűltök. A többit pedig elrendezem, amikor odaérkezem."

Pál apostol itt az egyén SZEMÉLYES felelősségét hangsúlyozza. Nincs szó gyónásról.

Ahogy #2-es írta, a kontextus (megelőző versek) tisztázzák a kérdést. Az 1. században az úrvacsora még nem egy szertartás volt, hanem a rendes étkezés részeként fogyasztották a bort és a kenyeret, miközebn megemlékeztek Jézus haláláról. Pál azt a problémát vizsgálja, hogy a korinthusi gyülekezetben az úrvacsora közben "vérlázító" dolgok történtek. A gazdagok annyi bort ittak, hogy lerészegedtek, ráadásul megszégyenítették azokat, akik szegények voltak, és nem telett ételre-italra. Erre mondja Pál, hogy "méltatlanul" úrvacsoráztak. Jobb fordítás lenne, hogy "méltatlan módon", mint a "méltatlanul", mert utóbbi félreérthető. Ugyanis ki méltó arra, hogy úrvacsorázzon? Igazból senki, mert mindenki vétkezett.

Az, hogy megvalljuk a bűneiket, önmagában nem tisztít meg minket, erre CSAK Jézus vére képes. Azért valljuk meg a bűneinket a testvéreinkek, hogy valóságosak legyünk, János 1 levele szóhasználatával "a világosságban járjunk", tudják a testvéreink, hogy hol állunk, és így elérhetővé váljon számunkra a segítség a testvéreinken keresztül is. Ahogy Jakab levelében van, "nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének". De ha képmutatóak vagyunk, és csak a jót mutatjuk meg magunkról, a rosszat és csúfat titkoljuk, akkor nem elérhető számunkra a hívő közösség segítsége.

Az a mondat hogy "aki nem becsüli meg (nem "különbözteti meg") az Úrnak testét, ítéletet eszik és iszik önmagának" szintén erre az atrocitásra utal, hogy egyesek megszégyenítették a gyülekezet szegény tagjait. Pál apostol szóhasználatában a "Krisztus teste" vagy az "Úr teste" legtöbbször a gyülekezetet vagy az egyházat jelenti, mint ebben az esetben is. Bár a mai magyar keresztény gyülekezetekben a részegeskedés és dorbézolás úrvacsora közben nem valószínű, a gyülekezet egyes tagjainak lenézése vagy akár megszégyenítése különböző okokból (szegény, iskolázatlan, pszichés beteg, kisebbségi népcsoportból való, "bűnös" stb.) valószínűleg jellemző lehet sok helyen. Az ilyen hozzáállás, amikor valaki nem megbecsüli és nem értékeli a testvéreit, hanem lenézi őket, azzal méltatlanná válik az ember az úrvacsora fogyasztására a fenti idézet szerint. Isten óriási erőfeszítéseket tesz, hogy megértesse az emberekkel, hogy "nincs különbség, mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének...". Tehét amikor lenézed a testvéredet, akkor ellent mondasz Isten Igéjének, mintha te különb lennél másoknál, és mintha te nem a kegyelemből üdvözülnél, hanem az érdemeid alapján.