Ezékiel 29. fejezetben a tizedik esztendő tizedik hónapját mire kell érteni?

Szia,

Ez a babiloni fogság 10. éve. A Septuaginta (LXX) amúgy 12 évet ír.

A dátum Bernhard Lang német teológus elemzése alapján ie. 587. január 7-nek felel meg.

Üdv. Péter

2, nem júbileum, hanem jóbél, azt jelenti, hogy abban az évben minden adósságot el kell engedni és a bérelt föld visszaszáll a tulakra. Szóval valamiféle "tabula ráza".

Természetesen manapag az adósságelengedés nem vonatkozik a bankokra. (Jól is néznének ki :D)

Szia

Ezékiel könyvére jellemző, hogy rendkívül precízen adja meg az időpontokat. Az Ezékiel 29:17–20 nem az időrend miatt illik bele a fejezetbe (vö.: Ez 29:1; 30:20), hanem a téma miatt, ugyanis ez is egy Egyiptomról szóló prófécia. Nemcsak azt tudatja, hogy Joákin király száműzetésének hányadik évében történt valami, hanem a hónapot és a napot is leírja.

Talán az is érdekel, hogy Ezékiel könyve attól különleges, hogy látomások, hasonlatok, allegóriák és példázatok vannak benne, sőt arról szóló leírások, hogy a próféta valaminek a jelképeként hajtott végre valamit. Ilyen volt az is, amikor Isten azt a parancsot adta Ezékielnek, hogy vésse rá egy téglára Jeruzsálem rajzát, és játssza el, hogy ostrom alá veszik a várost, ami jel volt Izraelnek (Ez 4:1–17). Egyéb példák még, amikor a Júda és Izrael házát jelképező két botot összeillesztette (37:15–23), vagy amikor lyukat vájt a falba, és ezen keresztül ment ki a városból az úti holmijával, amivel azt mutatta be, hogy Jeruzsálem lakosait fogságba fogják hurcolni (12:3–13). A könyvben található szemléletes allegóriák egyike az, amely Oholáról és Oholibáról szól (23.).