Mi az a purim?

Szia,

A purim egy héber szó: פּוּרִים jelentése: sorsvetések. A zsidók évenkénti ünnepét jelöli, ami idén február 25-26-ra esett. Ezt az ünnepet a bibliai idők óta tartják. Ha érdekel a története elolvashatod a Szentírásban: [link]

Üdv. Péter

Szia,

Rosszul tudod, Eszter királynő volt Perzsiában…

Amúgy a prófétanők nem ritkák a Bibliában, név szerint nyolcat ismerünk. Ha egy nő próféta lesz, nem tesznek különbséget közte és a férfipróféták között. Jele ez annak, hogy Izráel benne élt korának társadalmi formájában, ezt a formát azonban nem szentesítette, konzerválta teológiailag. Példaképpen említem a Jóel 3,1 verset, melynek ígérete a lányoknak is szól.

Mirjám (2Móz 15,20) és Mózes ellentéte (4Móz 12) nem több, mint Mózesnek más ellenfeleivel való ellentéte, nem Mirjám nő voltából fakad. Debóra (Bír 4,4k) egyenesen a bírói tisztet is gyakorolja a prófétaság mellett, hívatja és utasítja Bárákot (4,6). Hulda prófétanőhöz mennek a király emberei fontos ügyben (2Kir 22,14), pedig Jeremiás már akkor öt éve próféta (Jer 1,2 vö. 2Kir 22,3). Éppúgy fordultak elő a hamis próféták között is nők (Ez 13,17 és Neh 6,14.

Az Újszövetségi Anna prófétanő özvegységét hangsúlyozza (Lk 2,36). Fülöp evangélista hajadon lányai prófétálnak (ApCsel 21,9). Debóra és Hulda viszont férjezettek voltak.

Üdv. Péter

szia

Púrim:

Évenként, adár 14–15-ig megtartott ünnep. Arról emlékeznek meg ilyenkor, hogy Eszter királyné idejében a zsidók megmenekültek attól, hogy kiirtsák őket. A pú·rímʹ szó, mely nem héber eredetű, azt jelenti, hogy ’sors’. A púrim ünnepe, vagyis a sorsvetés ünnepe azért kapta ezt a nevet, mert Hámán púrt (sorsot) vetett, hogy kitűzze azt a napot, amikor a terve szerint kiirtják a zsidókat (Eszter 3:7; 9:26).

A gonosz Hámán megbízott valakit, nyilvánvalóan egy asztrológust, hogy ’minden napra és minden hónapra púrt, azaz sorsot’ vessen, hogy megtudja, melyik lenne a legalkalmasabb időpont Jehova népének kiirtására (Eszter 3:7–9). Erről a részletről egy szövegmagyarázat ezt írja: „Mikor Hámán ehhez a módszerhez folyamodott, hogy megbizonyosodjon arról, melyik lenne a legkedvezőbb nap a kivégzéssel kapcsolatos gonosz terveinek nyélbe ütéséhez, úgy viselkedett, ahogyan Perzsia királyai és előkelői általában, akik sohasem kezdtek bele semmibe sem, csak ha előbb tárgyaltak az asztrológusokkal, és azok megnyugtatták őket afelől, hogy melyik a szerencsés óra” (Jamieson, Fausset és Brown: Commentary on the Whole Bible). Hámán e jóslat alapján azonnal belekezdett aljas tervének megvalósításába. Ám megint csak megmutatkozott Jehova ereje népe megszabadításában, és Hámánt – aki bízott a jóslatban – éppen arra az oszlopra akasztották fel, amelyet ő készített Márdokeusnak (Eszter 9:24, 25).