A Purim és a Hanuka ünneplésekor mi áll a középpontban? Hasonló jelentőségű mint a Karácsony?

Szia

A zsidók mind a mai napig évente megtartják decemberben a hanukának nevezett ünnepet. Ekkor arról a felavatási (héb.: chanuk·káʹ) ünnepről emlékeznek meg, melyet azután rendeztek, hogy Makkabeus Júdás i. e. 165-ben megtisztította a templomot, melyet IV. Antiokhosz Epiphanész beszennyezett

vagyis:

Mi volt a János 10:22-ben említett „felavatás ünnepe”?

Isten parancsára a zsidóknak három, évszakokhoz kapcsolódó ünnepet kellett megtartaniuk: a kovásztalan kenyerek ünnepét kora tavasszal, a pünkösd ünnepét késő tavasszal, a betakarítás ünnepét ősszel. Ám a János 10:22-ben említett ünnep télen volt. Ilyenkor Jehova templomának az újbóli felavatásáról emlékeztek meg, mely i. e. 165-ben történt. Az ünnep kiszlév hónap 25-én, körülbelül a téli napforduló idején kezdődött, és nyolc napig tartott. Mi az eredete?

IV. Antiokhosz Epiphanész, a szíriai szeleukida uralkodó elhatározta, hogy véget vet a zsidók vallásának és szokásainak. Ezért i. e. 168-ban pogány oltárt építtetett Jehova oltárára a jeruzsálemi templomban, és áldozatokat mutatott be rajta a görög istennek, Zeusznak.

Ez az eset robbantotta ki a Makkabeusok felkelését. Makkabeus Júdás, a zsidók vezetője visszafoglalta Jeruzsálemet a szeleukidáktól, leromboltatta a beszennyezett oltárt, és újat építtetett a helyére. Pontosan három évvel azután, hogy IV. Antiokhosz megszentségtelenítette az oltárt, Júdás újra felavatta a megtisztított templomot. A zsidók decemberben mind a mai napig megtartják a felavatás ünnepét (héberül chanuk·káʹ), mely hanukaként ismert.

ez lemaradt a purimról röviden:

Ahasvérus perzsa király rendeletére adár 13-át jelölték ki arra, hogy az uralma alá tartozó összes tartományban kiirtsák a zsidókat a legfőbb miniszterének, Hámánnak a felbujtására. Egy másik rendelet viszont – mely Eszter királyné közbenjárásával keletkezett – lehetővé tette, hogy a zsidók győzelmet arathassanak azokon, akik meg akarták őket ölni, majd pedig Márdokeus megparancsolta, hogy a szabadulásuk emlékére legyen ünnepnap adár 14. és 15. Itt olvashtsz róla: Eszter 3:13; 8:11, 12; 9:1, 15, 20, 21, 27, 28). Ez a zsidó ünnep púrimként ismert, és ez a név a ’púr, vagyis sors’ kifejezésből ered az Eszter 9:24–26 szerint.