A vallás az menekülés?

A kívülállóknak biztos úgy tűnik, aki benne van annak nem.

Én inkább ébren álmodom és fejben élek, ha túl sok gondom van. Legalább nem esek át agymosáson.

a mai világban inkább kapaszkodó, meg mindig is az volt, régebben isteni dolgokkal magyarázták a megmagyarázhatatlant, aztán amint a tudás előtérbe került, egyből istenkáromlóknak hívták a tudósokat. a vallás szereti kontrolllálni az embereket (kereszténység, vagy muzulmán vallás)

vannak békés, természetközeli vallások, ami inkább életmód, mint istenhit (pl buddhizmus)

Menekülés, igen. De ha valaki tudja a mértéket, nem elvakult, és egyszer már meglátta az igazságot, annak kapaszkodóvá válik a mindennapokban.

Ha bajban vagyok, nem at mondom, hogy majd az Isten megoldja, hanem azt, hogy most itt vagyok, ebből kell kihozni valamit, és nekem, nem másnak. Hiszek Istenben, ugyanakor két lábbal állok a földön.

sok esetben menekülés.bár szerintem az agymosás jelző jobban illik rá.felnőtt emberek képesek bármit elhinni,amit mások az Isten nevében mondanak nekik,és ezt még tovább is adják a gyerekeiknek,sokszor erőszakosan,rátukmálósan.szörnyű....

menekülés pedig azért,mert a vallásosok nem hajlandóak szembenézni a saját életük problémáival inkább a megváltást várják Jézustól,meg a bibliai Istentől amit más emberek találnak ki.

Az vallás se nem menekülés, se nem kapaszkodó, hanem Isten állhatatos keresése és szeretete. Sokszor nagy nehézségeket vállal az ember, ha követni kívánja pl a bibliai alapelveket.

Nem agymosás, akkor sem ha beleszületik valaki, hiszen eljön az az idő, amikor megkérdőjelezzük, amit a szüleink mondanak.

Számomra pl az ateizmus a mankó, mert azt siet elhitetni az emberekkel,hogy nem kell felelősséget vállalniuk a tetteikért,csak amennyiben a törvény diktálja. Nincs túlvilág, nincs utolsó ítélet, tehát a piszkos kis titkaidat magaddal viheted a sírba.

Letagadja az eredendő bűnt, az ember bűnös természetét a szociológia társadalmi szükségszerűségekkel,a pszichológia idegrendszeri hibákkal azonosítja. Így leveszi a felelősséget az egyén válláról. Pedig ha valaki tényleg bűnt követ el, a beismerés, megbánás, feloldozás és jóvátétel a gyógyulás feltétele. De mindez hiányzik a mai pszichológiából, ezért olyan kevés a valódi gyógyulások száma.

Számomra a vallás a sötétség átvilágítása, a tiszta egzisztencia feltétele. Tudom, lehet anélkül is, de én ritkán találkozom olyan ateistával, akit tényleg ez jellemez.

Az ateizmust agymosásnak látom abban, hogy tudományos tényekre hivatkozik ott is, ahol csak elméletek vannak, mindentudó és tévedhetetlen szerepben tetszeleg, és unintelligensnek bélyegzi azt, aki hívő. Ez pláne akkor gáz, amikor ateista tudósok -abban a tévhitben tetszelegve, hogy a hit és a tudomány nem fér meg egymás mellett- intellektuális őszintétlenségével vádolják a keresztény társaikat, akik szintén matematikusok, orvosok, mikrobiológusok, csillagászok, de hisznek valamiben, ami/aki nagyobb mint a mindenség, és mindent teremtett és fenntart.

Bocs, én most a modern ateizmusról beszéltem.