Mit jelent az, hogy a bűn rabságában élni? Ha belső nyugalmat érzek magamban, az azt jelenti, hogy még van reményem?

Jeremiás 17:9 "Csalárdabb a szív mindennél, és mindenre elszánt.

Kicsoda ismerheti ki azt?"

Az, hogy te belső nyiugalmat érzel,miközben azt teszed, amiről tudod, hogy Isten bűnnek tekinti, semmiképp sem jelenti azt, hogy a dolog rendben van és esetedben ez nem bűn.

Auz ember addig-addig magyarázza magának, hogy nem is akkora nagy baj, ha ezt,vagy azt teszi, hgy a végén elhiszi. A szív csalárd, ahogy olvassuk az idézetben. A lelkiismeret is eltompőulhat, ha egy ideig elnyomjuk a hangját, később már nem is figyelmeztet.

Szóval jobb, ha a saját "belső jeézőrendszereidre" nem hallgatsz, ha azok ellentmondanak az Írásoknak.

Sajnos pont így maradsz a "bűn rabságában" , pont ezzel ragadsz benne és már nem is érzed bűnnek.

Jakab 4:17 "Ha tehát valaki tudja, hogyan kell helyesen cselekedni, és mégsem teszi, bűne az annak."

És még egy idézet Jakabtól:

Jakab 1:22-25 "De engedelmeskedjetek is a szónak, ne csupán hallgassátok azt, hamis érveléssel ámítva magatokat. 23 Mert ha valaki hallgatja a szót, de nem engedelmeskedik neki, az hasonló az olyan emberhez, aki a saját arcát nézi a tükörben. 24 Ugyanis megnézi magát, aztán elmegy, és máris elfelejti, milyen ember is ő. 25 De aki beletekint a tökéletes törvénybe, mely szabaddá tesz, és megmarad annál, az nem feledékeny hallgatója a szónak, hanem engedelmeskedik annak, és boldog lesz, mivel cselekszi azt"

Amit írsz, az konkrétan az az eset,mikor valaki "hamis érveléssel ámítja magát"

Kérdésed második felére a váladsz: Igen, van remény, ha megteszed a szükséges változtatásokat, Krisztus váltságáldozata rád is érvényes és Isten szívesen bocsát meg neked és fogad el téged is.

Hajrá! :-)