Miért vágyik ennyire a rokon a másvilágra?

Szia! Ha neked csak a földi élet biztos, akkor valóban nem vagy hívő.

A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.

Zsidók 11:1 RÚF

Ha szeretnéd, hogy ilyen hited legyen, szívesen segítek, csak írj rám privátban!

Üdv: Lóránd

mi kesz?

te se ragaszkodj az ideathoz

mivel az bun

minek kell hinni ha nincs alapja? Csak ugy hinni, de miben? Semmiben

egy szoban onmagaban hogy Isten es "kesz"

igen teljese kesz ezzel letudtal mindent es megoldottal mindent

ha szellemed (ertelmi kepesseged) csak ennyit enged amit irsz, termeszetesen elheted a mindennapi hetkoznapi eletedet, csaladoddal stb.

onmagaban ez nem bun csak ha ragaszkodsz is hozza ha ezt orokke tartonak szeretned es nem akarsz meghalni vagy hogy masok meghaljanak

Szia

A rokonod érzéseit leírtad, miért vágyik az "oda át"-ra, amiről valóban nem tud semmit. Azt hiszi, ott "bekesseg szeretet világában az éden földjén ahol nincs betegseg harag gyulolet " ezek vannak. Érdekes lenne megkérdezni tőle miért hiszi azt, hogy "ott" ezek vannak? Egyrészt.

Másrészt ha ezek után vágyik, az azt jelenti, mindez jelenleg hiányzik az életéből, vagy ezek hiánya nélkül kellet leélnie az életét.(Érdekes, hogy az én anyukám egy alkalommal azt mondta, semmi jóra nem tud visszaemlékezni az életéből. 84 évesen halt meg, de egyáltalán nem vágyott meghalni!)

Mindegy milyen jó anyagi helyzetben él valaki, ha nincsen jó kapcsolatban a teremtőjével, egyszerűen olyan boldogtalan életet élhet le mint a rokonod is. Azt a belső békét és örömet, amit az Istennel ápolt jó kapcsolat tud adni, nem függ a külső körülményektől, nem tudják külső körülmények befolyásolni. Tudod az olyan mint a viharlámpa. Kint tombolhat a szél, a vihar, a láma belsejében a lángot ez nem befolyásolja, nem tudja eloltani. Isten fizikai és szellemi szükséglettel teremtette meg az embert. Ha Ádám nem lett volna engedetlen, akkor nem szakadtunk volna el "szellemileg". Ezt érzi a rokonod is, azt a belső szellemi szükségletet, ami nélkül élnie kellett az életét. Minden ember megszerezheti, kielégítheti a szellemi szükségletét, ha közel kerül, vagyis visszatér a teremtőjéhez, akitől el van távolodva. Krisztus végig a földi szolgálata alatt ebben tevékenykedett.

Amit magadról írtál, az a természetes! Vagyis az a vágy, hogy itt a földön érezzük jól magunkat, ebben az életben gyönyörködjünk, és Isten minden feltételt meg is ad ehhez. Erre lettünk megteremtve. Csak gondolj arra, mi minden szerez neked örömet! Az mind a földi élethez köt tégedet.

A Biblia leírja, Krisztus megtanít, mit kell tenned ahhoz, hogy mindezt örökké élvezhesd itt a földön. A kérdés csak az, elhiszed-e ezt Istennek és a Fiának Krisztusnak. Ettől függ az örökké tartó jövőd kilátása - itt a földön. Ennyit kell ezért tenned:

János 17:3

" Az örök élethez az szükséges, hogy megismerjenek téged, az egyetlen igaz Istent, és azt, akit elküldtél, Jézus Krisztust."

Ennek az ígéretnek ez a záloga, vagy pecsétje:

„Isten úgy szerette a világot, hogy egyetlen-nemzett Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örökké tartó élete legyen” János 3:16.

"nem vagyok igazi Hivo mert nincs honvagyam Isten kiralysagara"

Ekkora marhaságot rég hallottam. Persze 62 éves korban nem csoda, ha valakinek elege van a derékfájásból, stb., de ilyet egy hívő keresztény akkor sem mondhat. Kb. mintha egy ajándékra mondaná, hogy mennyire elege van belőle.