Hogyan érthetném meg a vallást ateistaként?

"Anélkül, hogy egy 50 részes előadássorozatot meg kellene néznem, egy rövid vázlatos magyarázatot esetleg kaphatok erre? Úgy sejtem, olyasmiről lehet szó, hogy aki spirituális beállítódású, annak fontos, hogy ezt ki- és megélhesse. Jó nyomon járok, vagy totál másról van szó?"

Nézd, nem véletlenül tart 50 részen át, mivel az érvelése tudományos igénnyel van felépítve.

De amúgy nem arról van szó, amit felvetettél.

Ha pár mondatban kellene összefoglalni, akkor itt olyan alapfogalmakat kell felépíteni, mint a tudástípusok (vagy megismerések, knowing), relevancia-felismerés (relevance realization), jelentés és jelentőség (meaning).

Vervaeke négyféle tudást (vagy megismerést) különböztet meg:

Előtéti tudás (propositional knowing) - tényállításokon alapuló tudás, ami a beszélt nyelv közegében működik. Rengeteg mai válságtünet abból adódik, hogy ezt azonosítjuk A Tudással (tudományos világkép). Ez az a fajta tudás, amivel megértesz egy tudományos elméletet, egy érvelést, egy bizonyítást. A propozicionális tudás birtoklásából fakad a meggyőződés.

Procedurális tudás (procedural knowing) - gyakorlaton alapuló tudás, ami a szenzorikus-motorikus közegben működik. Ez az a tudás, amivel mondjuk egy sportoló tudja, hogyan kell játszani, egy kézműves tudja, hogy kell edényt készíteni stb. Ez már nem a tudat nyelvi szintjén működik, ezt a tudást nem lehet könyvből kiolvasni. A procedurális tudás birtoklása adja a hatalom érzetét.

Perspektivikus tudás (perspectival knowing) - ez az érzetállapotokon alapuló tudás. Az, hogy mondjuk tudod, hogy milyen dolog csonttörést elszenvedni, vagy elveszíteni valakit, vagy lenyűgöződni a természet fensége láttán. Mint a Good Will Hunting híres beszéde. Könyvben olvashattál Michelangelóról, de abból még nem fogod tudni, milyen élőben látni a Sixtusi kápolnát. A perspektivikus tudás birtoklása adja a jelenlét élményét.

Participációs tudás (participatory knowing) - részvételen és közreműködésen alapuló tudás. Ez az, amikor valamit úgy ismersz meg, hogy részt veszel a létrejöttében, a formálódásában, alakítod, de mivel részese vagy, ezért téged is alakít. Ilyen például azt tudni, milyen házasságban élni, milyen táncolni, milyen egy közösség részének lenni, előadni, játszani. Ez a legmélyebben meghúzódó megismerési módunk, az, hogy kölcsönös kapcsolódást alakítunk ki a környezettel. A participációs tudás birtoklásából fakad a jelentőség (meaning). Az, hogy amit mondok, érzek, gondolok, teszek, annak értelme és jelentősége (tehát jelentése van) van.

A jelentőség megéléséhez, kultiválásához másik kulcsfogalom a relevancia-felismerés képessége és ennek fejlesztése. A relevancia-felismerés azon, részben intuitív, részben nagyon is szándékolt képességünk, hogy a minket érő kvázi végtelen információmennyiségből ki tudjuk nullázni a számunkra irreleváns 99,999...%-ot, és elkülönítjük a lényeges információt. Ez persze valójában nem magától értetődő, mert a relevancia valójában nem abszolút, hanem mindenkor helyzetfüggő. A hibás relevanciafelismerés vezet a kognitív csapdákhoz, függőségekhez, és pszichés problémák kialakulásához. A relevancia-felismerés fejlesztésének egyik leghatékonyabb iskolája az eredeti értelemben vett racionalitás (tehát arányérzék ratio=arány).

Hogy jön a képne a spiritualitás? Hát úgy, hogy az emberiség az évezredek során a saját jelentőségfejlesztő mechanizmusaira kifejlesztett sajátságos technikákat. Vervaeke ezt pszichotechnológiának nevezi, mert olyan, mint a technológia, csak elvont síkon működik. Pszichotechnológia például az írás találmánya, hogy a fejemben lévő dolgokat valahogy függetleníteni tudom, és egy tárgyban eltárolhatom, és később én vagy akár más reflektálhat rá. De igyanígy pszichotechnológia ebben az értelemben az ima, a rítusok (akár olyan mundán értelemben, mint a kézfogás), a zene, a történet, a játék, a hagyomány, a törvény, a pénz, a pszichedelikumok stb.

Tehát a spiritualitás, a vallás valójában olyan pszichotechnológiák gyűjteménye, amik arra szolgálnak, hogy az ember relevancia-realizáló mechanizmusait stimulálják, és ezáltal hatékonyabb jelentőségalkotást végezhet, ezáltal növelve saját és közössége boldogulását. Ezek a pszichotechnológiák együtt az összes megismerési mechanizmust felhasználják, így segítve az embert egy jobb életminőséghez, amit úgy szoktak hívni, hogy jelentőségteljes élet.

Igazán nincs mit😊

Ha érdekel, itt megtalálod:

[link]

Érdemes az első részt megnézni (introduction), ott elég jól átveszi a tematikát, és el lehet dönteni, hogy az ember meg akarja-e nézni további részeket.