Milyen érzés volt megtalálni Istent?

Hallottam egy mesét:

Isten panaszkodott tanácsadóinak, hogy az emberek folyton zaklatják mindenféle fölösleges, ostoba kérdéseikkel, és kérte tanácsadóit, hogy találjanak valahol egy nyugalmas helyet ahol az emberek nem zaklatják tovább. Tanácsadói sokféle ajánlattal jöttek. Volt aki azt ajánlotta hogy költözzön a legmagasabb hegy tetejére a Mount Everesztre, oda nem mennek utána, de Isten nem találta jónak, mondva: „dehogynem, hamarossan Jön Tenzin és Hillary, ők már készülődnek.” Volt egy másik aki azt ajánlotta, hogy költözzön a Holdra, de Isten azt se találta jónak, mondva: „az amerikaiak, már oda is készülődnek, már nem tart sokaig és ott is lesznek. De találtam egy biztonságos helyet ahol biztosan nem fognak keresni. Belebujok az embrbe, ott nem fog keresni senki.”

Például ha rácsodálkozol a Jézusban beteljesült próféciákra és előképekre az Ószövetségből, az megygyőzhet.

Dér Katalin: Próféciák a Messiásról (Kairosz)

A Zsoltárok könyve is segíthet megismerni Isten személyét, és hogy milyen érzéssel, tapasztalatokkal jár a Vele való kapcsolat.

Nő vagy, ha nem tévedek. Az érzések sok mindedenre jók , de pl. arra nem, hogy abból vond le a következtetést az igazságra. Mindazonáltal sokan átélnek pozitív érzéseket, amikor megismerik Isten tervét, és megtalálják az üdvösségüket. Ez az esemény viszont mindenkinél más mértékű és másmilyen érzelemet vált ki, ezért feleslegesnek gondolom leírni, nálam mi volt, mert nálad egész más lehet. És akár az is előfordul, hogy valaki szinte semmi érzést nem él át. Ami általában szokott lenni, az a béke, megnyugvás, öröm, hála.

Isten megismerése azonban folyamatosan történik az üdvösségre jutás után, ezért mindig rá tudunk csodálkozni új és új dolgokra, amit Istenről tanulunk. Így mindig van ok örömre, sosem unalmas és mindig van kihívás.

Én magamtól nem találtam volna meg Isten tervét az üdvösségre, hanem más emberek segítettek, ezért jónak tartom, ha felajnlom én is a segítségemet bárkinek, aki keresi Istent, így most Neked is.

üdv Stefán

Én úgy gondolom, hogy aki "megtalálja" Istent, az folyamatosan megkapja az életében felmerülő kérdéseire a választ. PL: miért vagyunk itt, hogyan kerültünk ide, mi az élet célja, miért halunk meg, milyen jövő elé nézhetünk?....stb

Ez pedig megnyugtató érzés, hiszen nem maradunk tudatlanságban a jövőnket illetően sem, és nem kell félnünk, a jelenlegi rossz állapotok miatt sem.

Az életünk felől sem vagyunk bizonytalanságban sem, mert ígéretet kaptunk hogy ha el is veszítjük ebben a világban az életünket, Isten nem felejtkezik meg azokról, akik hűségesek voltak hozzá.

Ezért nem kell rettegésben élni. Hiszen tudjuk, hogy Isten nem okoz nekünk fájdalmat, maradandó gyötrődést, ha véletlenül hibázunk.