A Mormon könyve hiteles könyv?

#9-10

Ez hasznos volt, több új dolgot is olvastam.

"Ahhoz hogy valaki mormon legyen rettenetesen kritikátlannak kell lennie ezek után."

Talán nem véletlen, hiszen pár "túl-hype-olt" jobb egyetemet és magániskolát kivéve az USA oktatásának színvonala kritikán aluli. A buta emberek országa pedig a legjobb táptalaja a különféle szektának, lásd a szekták jelentős többsége onnan származik. USA a világ vallás mételye.

Én mormon vagyok, püspökként is szolgáltam korábban az egyházban, magyar vagyok és megtértként keresztelkedem meg, tehát sem amerikai sem családi befolyás nem ért. Írástudó embernek tartom magam és jól olvasok angolul is; természettudományi képzettségű egyetemi oktatóként dolgozom, de a vallástudományok is mindig érdekeltek gyerekkorom óta. Keresztelkedésem előtt módom volt megismerni mindazokat az antimormon és exmormon forrásokat, ellenérveket, kritikákat és "leleplezéseket" amelyekben mindazok az érvek szerepeltek már amik most is felmerülnek.

Nekem soha egy pillanatig sem jutott eszembe feltételezni, hogy Joseph Smith valaha is végzett volna nyelvtudományi értelemben vett fordítómunkát. Maga is leírja, hogy nem voltak ehhez szükséges ismeretei és az általa végzett szentírásfordítások mibenlétét is teljesen világossá tette saját nyilvános dokumentumaiban. Ő egy próféta volt (hite és hitünk szerint Isten által inspirált, sugalmazott, elhívott személy) aki isteni kinyilatkoztatásokat tolmácsolt az emberek számára, törekedve korának bevett angol bibliai nyelvéhez alkalmazkodva, amelyet az akkori emberek a King James Bibliából ismertek. Joseph Smith-hez sok mormon szentírás kötődik. A Mormon Könyvén kívül, a Tan és Szövetségek nagy részét, a Nagyértékű Gyöngy gyűjteményét és ihletett bibliafordításokat is rajta keresztül ismertünk meg. Az isteni inspirációhoz néha voltak segédeszközei (régiségek, szent tárgyak), a legtöbb esetben azonban nem voltak. Az ún. bibliafordításai során például kizárólag az angol nyelvű Bibliát használta inspiráció közvetítő segédeszközül és annak egyes versein elmélkedve, imádkozva nyerte el az általa lejegyzett szövegeket. Az Ábrahám Könyve esetén egy egyiptomi papirusz-lelet és néhány múmia nézegetése, tanulmányozása segítette az isteni kinyilatkoztatás elnyerésében. A Mormon Könyve fordításakor említett Urim és Tummim úgyszintén a kinyilatkoztatási folyamatot jelöli, hiszen ezek segítségével már a bibliai időkben is a főpap kérdezte meg az Urat. A szimbólumok úgy tárgyi valóságukban, mint elképzelve őket, olvasva őket, vagy hallva őket, nagyon fontos szerepet játszanak az Istennel való kommunikációs folyamatban.

Joseph Smith nagyon fontos evangéliumi igazságokat állított vissza, vagy tisztázott prófétai munkája során, ezek a "mormonizmus" lényeges alaptanításaivá váltak (csak kettőt említek példaként, mert ez a kettő az összes többi felvetésre is választ jelent):

1. Az Istenség Bibliából megismert alaptermészete nem változott meg Kr.u.100-ban pathmosi János halálával. Vagyis az kinyilatkoztatási folyamat nem zárult le és nem is fog lezárulni, mert Istennek mindig lesz aktuális mondanivalója gyermekei számára. (Ez a folyamatos kinyilatkoztatások tantétele.)

2. Az isteni kinyilatkoztatások nem csupán kiemelkedő történelmi személyiségek privilégiumai, hanem minden ember kaphat személyes kinyilatkoztatásokat Istentől, ha őszinte imában kéri és fog is kapni. (Ez a személyes kinyilatkoztatások tantétele, amiről személyes tapasztalataim alapján is bizonyságot tudok tenni.)

Én hiszem, hogy Joseph Smith az Úr igaz prófétája volt, és nagyon fontos üzeneteket közvetített az Istenség természetének jobb megértéséhez. Joseph Smith-t prófétaként ismerem, ismert emberi gyarlóságaival együtt is, hiszen a próféták, apostolok és szentírók soha sem voltak tökéletes emberek. Tökéletes emberként csak Jézus Krisztus-t ismerjük, aki maga is az Istenség tagja, Mennyei Atyánk egyszülöttje a testben és elsőszülöttje a lélekben.

Kedves 15.!

Nem fizetnek az egyházban sem ezért sem másért. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában (sok más egyházzal ellentétben) nincsen fizetett papság. Ez jól is van így, hiszen a megfizetett tanu vallomását egyetlen bíróság sem fogadná el, bármilyen jószándékúnak és becsületes embernek is ismert egyébként.

1. Valóban bárki állíthatja bármilyen alkotásáról, hogy isteni insipráció eredménye, másvalaki pedig, aki imádkozik róla az a Szentlélek bizonyságtétele alapján eldöntheti, hogy Ő is annak hiszi-e vagy sem. A hit nem a dolgok biztos tudása, hanem a reménylett dolgok valósága (hogy Pál apostol szavait kölcsönözzem).

2. Brigham Young prófétánk tanítása szerint a művészeti alkotások és tudományos felfedezések, valamint a műszaki találmányok létrejöttében is sokszor jelen van az isteni sugalmazás. J.S. Bach például szintén úgy nyilatkozott, hogy Ő ugyan egyetlen zenét sem írt, hanem csak lejegyezte azt amit a lelkében hallott Istentől. Én a nagy zeneszerzőnek is hiszek ebben.

3. Joseph Smith tanítása az istenségről és annak működésmódjáról minden csak nem badarság. Természettudományos nézőpontból ez az istenkép a leginkább elfogadható. (Ez az én magánvéleményem, természetesen.)

Kedves 17,

Egy szentíráson nincs mit védeni, ahogyan Mozart varázsfuvoláját sem támadjuk azzal, hogy Sarastro létére nincs történelmi bizonyíték, és Wagner Parsifal-jába is csak nagyon buta ember kötne bele azzal, hogy nem is létezett Grál király, vagy hogy egy lándzsa érintésétől nem gyógyulnak be sebek vagy eféle...

Egy szentírást értelmezni lehet, tanulni lehet belőle, el lehet gondolkodni rajta, alkalmazni lehet a tanításait. A szentírások szimbolikusak, a tanmesét sem vesszük készpénznek, nem szó szerint értelmezzük, hanem megkeressük benne az isteni vagy emberi üzenetet ami nekünk szól, ami számunkra hasznos.

Például nyilván egyetlen értelmes ember sem gondolja, hogy a nyelvek úgy jöttek létre, hogy egy nagy torony építése közben Isten összezavarta a munkások nyelvét, hogy azok ne tudjanak kommunikálni, így ne tudják felépíteni a tornyot egészen az égig. Nyilván logikátlan is, értelmetlen is, nyelvészeti ismereteinknek is ellentmond. Ez a Bábel tornya történet az ószövetségből, nem történelmi visszaemlékezés, nem jegyzőkönyv, vagy esetleírás. Ez egy tanmese az emberi nagyravágyásról, és korlátoltságról. Igaz szentírás, fontos üzenet napjainkban is.

Nyilván egyetlen épeszű és természettudományosan művelt ember nem veszi komolyan, hogy a világmindenséget, a bolygónkat és az embert egyetlen hét alatt teremtették, mintegy 5000 évvel ezelőtt; mivel jól tudjuk, hogy csak a Nagy Bumm óta 13,8 milliárd év telt el, Földünk pedig 5 milliárd éves, a többsejtűek 600 millió éve terjedtek el, az emberi faj mai formája viszont néhány százezer éve létezik. Ettől a bibliai teremtéstörténet isteni üzenete, tanítása a jó és a rossz közötti választás kérdése még teljesen igaz, bölcs és hasznos. Ettől a Biblia még igaz szentírás.

A szentírások nem szorulnak védelemre, mert aki támadja őket magáról állít ki bizonyítványt. A szentírás egy műfaj, az ember és Isten közötti kommunikáció egyik műfaja, ahol a szentíró közvetít. Van más mód is, de ez egy szép és hasznos mód.

Kedves 19,

Az időrendi eltérések minden visszaemlékezés gyakori velejárói, János evangéliuma is több időrendi kérdésben mást állít, mint a szinoptikusok, de még azok között is vannak eltérések, pedig azonos forráson nyugszanak. Ennek ellenére mindegyiket igaz szentírásnak tekintjük. Ez egyáltalán nem kellemetlen, ettől egy szentírás nem "hamisítvány", sőt ezt a fogalmat ezek kapcsán értelmezni sem tudom. Egy szentírás akkor lenne hamisítvány, ha létrejöttében nem játszott volna szerepet az isteni ihletés, ez azonban szövegkritikai úton nem vizsgálható, sőt más módon se igen, ez hitkérdés.

Ilyesféle érvek és ellenérvek végtelen sorokban listázhatók, a fontosabbak már magyar nyelven is össze vannak gyűjtve a Wikipédián:

[link]

Egy szentírás ügyében ilyenekkel foglalkozni értelmetlenség. Egyik szentírás sem történelmi dokumentum, egyik sem tudományos mű, mindegyiket egy tökéletlen ember fogalmazza korának vélekedései által befolyásolva, az isteni inspiráció a lelki üzenetet érinti, ez az értékes benne, ezzel érdemes foglalkozni.

A kérdés szempontjából érdektelen, de ha már felmerült megemlítem, hogy a Mormon Könyve maga egyébként Cidkija (vagy Sedékiás) uralkodásának idejéről nem nyilatkozik. A fejezetek sorszáma alatt található dőlt betűs tartalomismertetések nem részei a Mormon Könyve eredeti szövegének (Ellenőrizhető az eredeti 1830-as kiadás reprintjeiben).