Aki öngyilkos lett, az elkárhozik egyből, vagy még lehet érte imádkozni, hogy megmeneküljön?

Lehet érte imádkozni, hogy megmeneküljön, sőt kell !

Nem kárhozik el végleg, csak az Feltámadásig és Utolsó Ítéletig tartó időt tölti a pokolban.

Nyilván a többi bűneiről nem tudsz, ahogy én sem, amúgy sem a mi feladatunk megítélni őt, hanem a Bírónak.

Halálos bűn az öngyilkosság, viszont lehet számos körülmény, amiről nem tudhatunk: pl. épp aktuális elmeállapot, vagy pl. lehet, hogy zuhanás közben megbánta. Ha valaki nem beszámítható, mentálisan sérült, zavart, akkor azért nem lehet egy az egyben kijelenteni, hogy biztosan elkárhozott. A bűn az, amit tudva és akarva követünk el: egy pszichés betegnél azért nem valószínű, hogy ő ezt tudva és akarva tette.

Ezért lehet imádkozni az öngyilkosokért is, természetesen.

Vianney Szent Jánost idézi Ferenc pápa erről:

Isten irgalmassága nagyon-nagyon nagy, ezt ne feledjük! – figyelmeztetett a Szentatya. – Hányan mondják: „Én nagyon ronda dolgokat csináltam. Megvásároltam a helyemet a pokolban, innen nincs visszaút.” De vajon gondolnak-e Isten irgalmasságára? Idézzük föl annak a szegény özvegyasszonynak a történetét, aki elment az arsi plébánoshoz (Vianney Szent János – a szerk.), miután a férje levetette magát a hídról a folyóba, öngyilkos lett. Az asszony sírva mondta: „Jaj nekem, szegény bűnösnek! Szegény férjem a pokolban van. Eldobta magától az életet, és az öngyilkosság halálos bűn. A pokolra került!” Erre az arsi plébános így felelt: „Álljon csak meg, asszonyom, mert a híd és a folyó között ott van Isten irgalmassága.” Egész végig, a végsőkig ott van Isten irgalmassága – nyomatékosította a pápa.

[link]

Utóirat:

A fenti történet részletesebben (eredetiben), Vianney Szent Jánosról:

..Megkapta Istentől a lélekbe látás adományát. Sokszor vigasztalt meg embereket, akik hozzátartozóikat elveszítették. Gyakran anélkül, hogy kérdezték volna, mondta nekik azt, ami foglalkoztatta őket. Így pl. annak a hölgynek, akinek hitetlen férje öngyilkosságot követett el, pedig ő, a feleség, abban reménykedett, hogy vissza tudja őt vezetni Istenhez. Annyira megviselte férje öngyilkossága, hogy lelkileg majdnem összeomlott. Az orvosok utazásokat javasoltak neki, hogy eltereljék a figyelmét. Így hallott a vonaton utazva az ars-i plébánosról, és kereste fel őt. A plébános, amikor meglátta, így szólt hozzá: „Az ön férje megmenekült a pokoltól. A tisztítótűzben van, és önnek nagyon sokat kell érte imádkoznia. A híd korlátja és a folyó vize között volt még annyi ideje, hogy felkeltse magában a bűnbánatot. Isten Anyja esdette ki számára ezt a kegyelmet. Májusban ugyanis az ön szobájában állt egy Szűzanya-szobor, és az ön hitetlen férje ezt nemcsak eltűrte, de néha még együtt is imádkozott önnel.

Ezért nyerte el halálakor a bűnbocsánatot.”..

[link]