Hogy szokjak le az önkielégítésről?

Nehez erre valaszolni.

Az onkielegites az egeszseges pszichoszexualis fejlodes resze, amelyen osztonosen atesnek a ferfiak, megismerik magukat, a testuk-lelkuk mukodeset.

Kulonosen fiatal korban ez a kesztetes nagyon eros.

Vannak egyhazak, pl. a katolikus egyhaz, amely azt tanitja, hogy ez bun, es imaval, onmegtartoztatassal le kell szokni rola. Ugyanez az egyhaz azt fogja neked tanitani, hogy ha parkapcsolatod van, ha mar megtalaltad az igazit, akkor sem elhetsz nemi eletet az eskuvoig. Akkor sem, ha 35 evesen fogsz megnosulni. Ha meghazasodtal, ugyanez az egyhaz megtiltja majd nektek a szexualis oromszerzes tobb valtozatat. Ugyanazok megtiltjak majd nektek a fogamzasgatlas minden hatekony formajat, hogy a gyerekek szamat es a koztuk levo korkulonbseget befolyasolni tudjatok. Akkor is megtiltja, ha a felesegednek sulyos betegsege van, es eletveszelyes lenne az ujabb terhesseg. Termeszetesen meg fogja tiltani az abortuszt es a valast.

Ezeket mindig meg fogja magyarazni az egyhaz, szepen, logikusan es szivhez szoloan levezetve, harmonikus kepeket hasznalva es aldott, boldog hazassagot igerve: ha igy kotsz hazassagot, az nem fog zatonyra futni. Borzongva fogjak a statisztikakat sorolni, hova vezet az onkielegites (a hazassag elotti szex, a fogamzasgatlas): nemi betegsegek, nem kivant terhessegek, abortusz, orok boldogtalansag, elallatiasodas, onzoseg, a masik kihasznalasa, az igazi szerelem es ragaszkodas nem is tud kialakulni.

Pedig en lattam mar egy par embert, aki szabalyosan beleorult ezekbe az eloirasokba. Olyan nok, akik a 4. gyereket mar sem testileg, sem idegileg, sem anyagiak szempontjabol nem tudtak bevallalni, megis meg kellett szulni, hiszen nem vedekezhetett. Olyan szerencsetlen ferfit, akinek a felesege annak a 3. gyereknek a szulesebe halt bele, a kisbabaval egyutt, akinek a megfoganasatol eltiltottak az orvosok, de ugye nem volt szabad vedekezni. Es egy csomo lelkiismeretes, joszandeku fiatalembert, aki egy ido utan masra sem tud gondolni, csak hogy hogyan akadalyozza meg az onkielegites bunet. Birja egy darabig, aztan bunbeesik, kezdodik elolrol. Esetleg a neurozisig hajszolja magat, es sokkal tobbet foglalkozik vele, mint ha megengedne maganak. Vagy amiatt szenved, hogy megakadalyozza, vagy amiatt, hogy megint nem sikerult. A buntudat adott esetben lelkileg sokkal nagy kart okoz a pszichejeben.

Tudom, te nem akarod csinalni.

De gondolj bele: mikor fogsz oromteli szexualis eletet elni? Mondjuk talalsz part es megvarod az eskuvodet: a feleseged az elso hetekben (amikor meg mindketten csak kiserleteztek, hiszen semmilyen szexualis tapasztalototok sincs), teherbeesik. Szules utan megint nem vedekezhettek, es a termeszetes csaladtervezes post-partum es szoptatas idoszakban kivitelezhetetlen. Marad az onmegtartoztatas vagy az ujabb terhesseg.

Egyszer el fog jonni az a pont, amikor belatod (tapasztalatom szerint gyakran az elso gyerek szuletese utan), amikor belatod, hogy valami megsem stimmel a szuz papok elkepzeleseiben. A katolikus pszichologusok is belatjak, es segitenek, mikor futoszalagon kerulnek elejuk olyan nok, akik a gyerekeiket, a ferjuket es Istent is mar csak gyulolni tudjak.

Ezek szelsoseges esetek, a legtobb ember eljut egy ponton oda, hogy van valahol egy hatar.

Nem hiszem, hogy ettol most meggondolnad magad. Azert irtam le ezt ilyen reszletesen, mert hetente 2x teszik fel ezt a kerdest a gyakorin, hatha valakinek egyszer informativ lesz.

Remelem, hogy talalsz olyanokat, akik veled egyidosek, es sikeresen, hosszu tavon megtalaltak a modjat, es segitenek majd neked.

kedves 10-es valaszolo

tehat te szinten fiatal fiu vagy, akinek semmilyen szexualis kapcsolata nincs, es ezekkel a modszerekkel evek ota sikeresen leszoktal az onkielegitesrol?

kevesebb voros hus, tobb hobbi, tobb ima es "ne gondolj ra"?

10es vagyok.

A 24es jól leírta nagyjából, amúgy ez katolikusoknál normális dolog, aki komolyan veszi a hitét.

Nyilván nem egy gyakori beszéd téma és ritkán kerül szóba.

Itt egy BBC cikk erről, egy anonym író, nem vallásos férfi, nem vallási okokból 18 hónapra abbahagyta.. és utána sokkal jobban érezte magát.

Annyira hogy a végső célja, hogy teljesen leszokjon és legyen önuralma az érzései felett.

Tehát nem feltétlen kell legyen vallási ok a kiinduló pont, ő így érzi jobban magát a bőrében és sok mások is, van egy pár cikk az interneten, nem vallásos emberektől is ha valaki rákeres:

[link]