Történt már olyan teljesen váratlan esemény az életedben, melyet csodaként éltél meg és ennek hatására jobban hittél az istenedben, vagy úgymond közelebb kerültél hozzá?

Néhány hét különbséggel csaladunkbol az egyik személy megjósolta álmában, hogy az erkélyünkön összetörik a táblaüvegeink ami a falnak volt támasztva és csötörésünk lesz a kád mögött. Azt hitte hogy aznap reggel meg is történt. De csak a következó napon történt meg.

Akkor képtelen voltam választ adni mi ez?! Úgy gondolom, hogy a hitnek az a formája történt amit Krisztus mondott.

Máté 21:21.

Ha van hitetek és nem kételkedtek, nemcsak azt cselekszitek, ami e fügefán esett, hanem azt mondjátok e hegynek: Kelj fel, és zuhanj a tengerbe, az is meglészen.

(De még más is történt.)

#4 "Azt hitte hogy aznap reggel meg is történt. De csak a következó napon történt meg."

Vagy te emlékszel rosszul, vagy ő. Az agy ilyen trükkös izé. A memóriát úgy hamisítja, ahogy az elvárható lenne.

Másfelől ez anekdota. Gondolom, nem volt dokumentálva az eset, tehát csak bemondásra kellene elhinnünk. Na, az lenne csak csoda!

#5 le akartam egyszerűsíteni, és rövidebben írtam le, talán azért nem érthető. Reggel talalkoztunk a lakásban megkérdeztem miért vagy ilyen álmos? és azt mondta már ötödszörre kelt fel éjszaka mert valami vagy valaki azt súgta hogy csőtörés van a fürdőszobában, és vízben áll. Jó ízűt nevettem, látod nincs csőtörés..és lekicsinyiltem őt, aznap nem volt csőtörés.De a következő reggel megfagyott bennem a vér, vízben állt a fürdőszoba... ( az egész beépitett kádat ki kellett bontani stb. Stb.)

Én semmilyen ilyenbe, jóslásban nem hittem, meg ilyesmin csak mosolyogtam és legyintettem. Főleg a családomban: na ugyan már!

Nem kell elhinned. Mert én magam példáján tudom, hogy néha még a hiszem ha látomnak sem hittem, hiszek. (csak halkan súgom, a történet igaz, igaz, igaz. Úgy látszik az emberi agy többre képes mint azt hisszük.)

#Konstant: Továbbra sem érted az álláspontomat. A történeted nem hihető, nem is dokumentált. Az internetes fórum mindent elbír – mindenki azt ír rá, amit csak akar. Ilyen sztorikat én is ki tudnék találni, ennek ellenére nem lenne nagyobb meggyőző ereje, még ha naponta írnának le emberek ilyesmiket.

Az emberi természetet viszont ismerjük. Vannak olyan emberek, akik csodát akarnak, és ezt akár meg is hamisítják: ha én csőtörés-csodát álmodtam, akkor márpedig itten csőtörés lesz, majd ha nem történik meg magától, akkor besegítek neki suttyomban. Nem olyan nagy kunszt.

Harmadrészt a csőtörés annyira hétköznapi esemény, hogy a nagy számok törvénye alapján is előbb-utóbb be kell következnie egy-egy olyan véletlen egybeesésnek, amikor valaki előbb álmodik róla, másnap pedig valóban megtörténik. Statisztikai alapon rengeteg ilyen – személyesen rendkívüli eseménynek megélt – apró esemény történik világszerte. És ezt mindenki csodának éli meg, holott semmi szokatlan vagy rendkívüli dolog nem történt. A csőtörés nem mond ellent a fizika törvényeinek, a csőtörést nem isten, vagy természetfeletti dolog okozza.

Egy személyes dolgot osztottam meg azzal aki kérdezte. Azt hogy te hova teszed az a te magánügyed.

Ha itt lettél volna láttad volna. Azt hogy kitaláltak volna visszautasított, egy családi eseményt dokumentálni miért?

Mit mondana Krisztus erre? Ne dobjátok oda gyöngyeiteket a disznók elé, mert felfalják és ellenetek fordulnak.

Igaza volt, csak az arra méltó embereknek beszéljétek. Ne fordulj ellenem.