Miért van ellentét a Vatikán és az ortodox egyház (ak) között?

tudtommal többször találkozott már a pápa és a konstantinápolyi pátriárka

bár felsőszintű találkozóról nehéz beszélni, hisz az összes ortodox egyháznak nincs olyan látható feje, mint a pápa

a konstantinápolyi pátriárkának inkább tiszteletbeli elsőbbsége van

leginkább az orosz ortodox egyházzal feszült Róma viszonya

Ők ui. úgy fogják fel, hogy a patriarchátus egész területén csak a keleti egyház van hivatva képviselni a kereszténységet, így nem mézik jó szemmel a katolikus egyházszervezet kiépítését (90 óta), a térítéseket, meg persze a görög-katolikus egyház is szúrja a szemüket (Ukrajna)

Nézzük azt a néhány „jelentéktelen” dogmatikai (egész pontosan: kifejezetten a kimondott dogmákat illető) különbséget, melyet az ortodox egyház a Katolikus Egyházzal szemben állít:

– Mária nem fogantatott szeplőtelenül, vagyis Mária az áteredő bűnben született. – mariológia;

– Nincs tisztítótűz. – eszkatológia;

– Nincs különítélet. – eszkatológia;

– A Szentlélek kizárólagosan az Atyától származik, vagyis nem az Atyától és a Fiútól (Filioque). – pneumatológia, trintológia;

– Az Egyháznak nincs látható feje, csak láthatatlan: Jézus Krisztus. – ekkleziológia – Nincs pápai tévedhetetlenség (még „ex cathedra” nyilatkozatokat illetően sem). – ekkleziológia;

– Nincs a pápának Krisztustól eredő joghatósági elsősége sem az egyes hívek, sem az egyes püspökök, sem a püspökök testülete felett (legfeljebb tiszteletbeli elsősége „primus inter pares” alapon). – ekkleziológia;

– Az egyetemes zsinat felette áll a pápának. – ekkleziológia;

– Az átváltoztatáshoz lényegileg szükséges szavak nem az alapítási igék („Ez az én testem.” / „Ez az én vérem illetve vérem kelyhe.”), hanem a lélekhívás, az ún. epiklézis, vagy a kettő együtt – szakramentológia;

– A papszentelés nem nyom eltörölhetetlen bélyeget a lélekbe (character indelebilis), tehát egy hivatalától megfosztott pap egyben meg is szűnik papnak lenni. – szakramentológia;

– A gyóntatás érvényességéhez nem szükséges, hogy a papnak rendes, vagy szubdelegált joghatósága legyen. – szakramentológia;

– A bérmálás rendes kiszolgáltatója az áldozópap, vagyis az áldozópap bérmálása nem köthető az egyházi felsőség engedélyéhez, mert a pap bírja úgy a „munus”-t, mind a „potestas”-t a szentség érvényes és törvényes kiszolgáltatásához. – szakramentológia;

– A házasság felbontható, mégpedig nemcsak házasságtörés esetén. (Ez különösen vicces, ha meggondoljuk, hogy hajdan még az Apostol által engedélyezett szukcesszív poligámiát is elvetették, „illedelmes paráznaságnak” bélyegezve.) – szakramentológia;

– A házasság szentégét a pap szolgáltatja ki, és nem házasfelek egymásnak, és a házasság lényegi részét nem a beleegyezés (consensus), hanem a papi áldás teszi. – szakramentológia;

– A születésszabályozás megengedett eszköze a direkt fogamzásgátlás.

És ezen kívül még számos kisebb-nagyobb eltérés van, de ezek nem érintenek közvetlenül de fide tételeket.