Jézussal kapcsolatban hogy is van ez?

"Ha feltámadt, akkor fizikai vagy szellemi testben támadt fel?"

Válasz: feltámadás után történt:

János

20,27 Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő.

Fentebb nagyon jól leírta a 6. és 8. válaszoló.

Az átszellemült test és a "felvett test" egyáltalán nem ugyanazt takarja. Az emberi test valós, lényegi alkotóeleme az emberségnek, az ember rengeteg szálon kapcsolódik az anyagi világhoz.

Az angyaloknak semmilyen értelemben nincs szükségük testre, csakha az embernek meg nem jelennek. Ez azonban nem több 'munkaruhánál', a felvett test nem a lényegi alkotóelemük, a fizikai világra ráható befolyásuk (és Isten engedélye) révén jön létre és oszlik szét. Az esetek túlnyomó többségében azonban nem jelennek meg így, hanem az emberek belső világára hatnak.

Sziasztok! Látom, hogy itt többen hisznek a test feltámadásában. Rendben. De van ezzel kapcsolatban pár észrevételem.

Jézus olyan megjelenését látta Tamás, amelyről sokan azt gondoljátok, hogy testben támadt fel. De akkor mi a helyzet a sebével, amelyet hagyott Tamásnak megérinteni bizonyságképpen? A feltámadott test miért viseli még mindig a korábban szerzett sebet? Sőt, ha valaki harcban esett el, még ha jó keresztény volt is, sebei örökre vele maradnak a feltámadása után? Azt gondolom, a feltámadás egy tökéletes testben sokkal inkább reményt keltő lenne a Messiástól. Szerintetek biztos testről volt ott szó? Hiszen maga a Biblia ír olyan esetekről, ahol földi emberek kerültek kontaktusba szellemi lényekkel.

"Látom, hogy itt többen hisznek a test feltámadásában."

Mivel a Biblia konkrétan írja, ezért legfeljebb a Bibliát tagadva lehetne nem hinni benne.

Már idézték korábban, de akkor legyen itt újra a hitetleneknek:

"Tapintsatok meg, és nézzetek meg jól! Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."

"Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által."

"Hiszem a test feltámadását."

Ez nem véletlenül került a hitvallásba, nyilván sokakban felmerült ennek a tagadása, megkérdőjelezése, hiszen valóban logikus feltevés: minek a test, ha nincs rá szükség. Minek a földies test, ha nem földies az életforma? Én is azt mondom, hogy egyáltalán nem könnyű ezt a hittételt megérteni.

Én valahogy úgy magyarázom, hogy az egész életünk, a maga történelmével együtt dicsőül meg, amihez a folyamatosan változó testünk is hozzátartozik. Tehát nem csak úgymond az utolsó "fényképünk" támad fel, hanem az állandóan változó testünk a fogantatástól a halálig. Vagyis olyan testünk lesz, amely magán hordozza az egész történelmünket de megdicsőülve. Ahogy a feltámadt Jézus megmutathatta a sebeit, ugyan olyan erővel megmutathatta volna a keresztre feszítés előtti sebek nélküli testét is, akár a gyermek vagy a kisded testében is megjelenhetett volna, amint egyes szentek esetében úgy hírlik meg is tett (lásd pl: Páduai Szent Antal).

Ugye egy film segítségével ma is mindenki visszanézheti egy korábbi önmagát, és mintegy újból átélheti a régi emlékeket felidézve. A test feltámadása valójában azt is jelenti, hogy ezeket a régi emlékeket jóval erősebben, jóval tisztában, sőt igazából tökéletesen újból átélhetjük, de az üdvösségünk és a megdicsőülésünk ismeretében, vagyis pontosan átlátva hogy mit tettünk helyesen, mit tettünk helytelenül, és mit kellett volna helyette másképp csinálnunk. Amikor például a feltámadt Jézus a tanítványai szeme láttára evett, akkor valóságosan evett, s akár a budira is elmehetett volna, ha akar, de azt is megteheti, hogy nem akar. Mert ő ember és képes az egész emberségét, emberi élményeit folytatni vagy újból átélni.

Egyébként nem csak a testünk támad fel és dicsőül meg, hanem valahogy az egész anyagi világ, az egész történelmével együtt. Mindenki minden embert és minden történelmi eseményt megismerhet a legapróbb részletekig.