Vallás,kinek,kinek nem?

Nem mindegy milyen Ismeret alapján szeretne valaki Istennel kapcsolatba lépni. Jézus azt mondta, hogy az Atyának végzett imádat vagy keresztény élet nem megterhelő és nem betarthatatlan.

Elmondta, hogy azok akik megfáradtak vagy leterheltek a világban zajló események miatt, azok felüdülést és az öröm forrását lelik Isten vezetésében, támogatásában.

Sem Isten sem Jézus nem alapított vagy hozott létre vallást. Egyszerűen az emberek helyes vezetésére, tanitására hozott létre egy egészséges erkölcsi elveket, aminek betartása által az embernek nem lesznek csalódottságai, szív fájdalmai.

Az "igazság szabadokká tesz benneteket".

Az egyik ilyen tanítása alapján az emberek megszabadulnak a vallásos félelmeiktől, terhektől, amik a világban az embereknek gondot okoz annak betartása. A pokoltól, és egyéb vallásos tanitástól való félelem, az ünnepek anyagi terhei mind rabságba, megfelelési kényszerbe viszik az embert, pedig Isten nem akar ilyen felesleges betartani valókat az embereknek a nyakába tenni.

Az élet többet jelent, mint ezeknek a nem bibliai oktatások betartásai.

Érdekes, hogy amit Isten nem kért, azt súlyos gonddal betartják, betartatják, amit pedig tenni kéne, azokat félre tolják.

A Farizeusok is ugyanezt tették a néppel, a Rabbinikus tanitásaikkal, ünnepeikkel. ezért a nép csak nyögött és sóhajtozott a vallásos teher alatt.

Nem tudom, lehetséges, hogy autonóm a személyiséged, ahogy mondod.

Miért ráz ki a hideg, azt meg tudod fogalmazni? Nem vette el a kedvedet ettol valaki, láttál esetleg valakit, aki számodra idegesitoen vagy eltúlozva csinálta? Túl "egyháziasan" beszélt neked valaki?

Életkor is lehet tényezo: kamaszkorban jon egy korszak, amikor néha azok is megkérdojelezik a vallásuk igazságait, akiket úgy neveltek. Ez még huszonéves korban is tarthat. Van egy korszak, általában az élet kozepe táján, amikor az ember már harmóniát tud teremteni olyan dolgok kozott, amik kozott ellentmondást lát(na).

Látatlanban azt mondanám, hogy haladj a magad tempójában, nem kell az egészet magadra rántani. Csak arra keress választ, ami kérdés, nem kell mindent elhinni, amit egy vallás mond. Szuverén személyiség is lehet vallásos, sot, csak hagyni kell onállóan navigálni.

A keresztény vallás azt mondja, hogy igazából az ember Istenben hinni sem tud magától, Isten segítsége kell hozzá. Azt esetleg kipróbálhatod, hogy imádkozol és kéred, adjon neked hitet.

"Nem rég elkezdtem ezt a vallást dolgot, de teljesen összeomlottam, nekem nem megy a hitt, akármiben, de valamilyen szinten kötődni akarok hozzá, vannak keresztény, muszlim, és félig meddig satanista ismerőseim is, de ha ezekre a dolgokra gondolok a hideg is kiráz. Ilyen eros lenne, az onvezetesi tudatom, vagy csak tul fiatal lennek."

Lehet, hogy rosszul közelíted meg. A hit nem egyfajta érzés. Pl. várod, hogy Isten megjelenjen az álmodban, vagy bizsergető érzést szeretnél, stb...

A hit a szellemi valóságról történő logikai meggyőződés, úgyhogy ezt is kvázi tanulni kell, gondolkodni, összefüggéseket keresni. A világ értelmes megfigyelése már bőven elég, hogy rájöjjünk, hogy a világot egy létező szellemi entitás teremtette.

A Biblia mondanivalóját is lehet ellenőrizni, nem kell hozzá végzettség, de mindenhez bőséges időt kell ráfordítani. A fizikát sem egy nap alatt tanuljuk meg, hanem hosszú évek alatt.

Sok sikert!

"Egészséges nem hinni semmiben. A vallás csak azoknak van kitalálva, akik gyengék és szeretnek mindent ráfogni istenre."

Most akkor nem hinni semmiben a jobb, vagy abban hinni, hogy a vallás csak a gyengéknek van kitalálva? Kissé ellentmondásos vagy. Amúgy a hit pont a bátraknak való, a gyáváknak nem. Ebben az istenellenes világban marha nagy reszkír ateistának lenni, mondhatom sok bátorság kell hozzá ...

Én hívő vagyok és semmit nem fogok Istenre. Akkor hogy is van ez?

Szerintem lépj túl a marxista dogmákon és magad járj utána a dolgoknak, ne csak az ateista mainstreamot mantrázd