Létezik a vallásgyakorlás olyan formája, hogy valaki kizárólag a szentekhez imádkozik, és Istenhez sosem?

Nem. Az ima elsősorban mindig Istenhez szól, csak az ortodox (most ebbe beleértem a katolikust is, mert nem felekezetre gondolok) egyházaknál kérik a már üdvözült testvérek imádságait is.

Például itt van egy rövid ima, ami a Szentek élete műből Szent Ferencnél található:

"Istenünk, ki Szent Ferencnek megadtad, hogy a szegénységben és az alázatosságban hasonlóvá váljék Krisztushoz, engedd, kérünk, hogy az ő nyomdokain haladva követhessük Fiadat, és örvendező szeretettel egyesülhessünk Veled!"

#2

A balázsolás jelenleg is szokás, az ehhez tartozó ima így hangzik:

"Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen."

Elvileg nincs.

Minden ima Istenhez szól, a szenteknek csak a közbenjáró imáját kérik a hívők, akik kérik.

Tehát a balázsolós ima sem arról szól, hogy Szent Balázs mentsen meg a torokbajtól. Hanem az ő ESEDEZÉSE (imája) ÁLTAL mentsen meg AZ ÚR.

Semmi sem kizárt, biztos volt már ilyen is..

De alapvetően, ahogy írták is, a szentek közbenjárását kérjük. Nincs olyan ima, amiben ne jelenne meg a Szentháromság (ahogy a Balázs-áldásban is írták) vagy Krisztus. Az ima alapvetően hozzájuk szól, csak mi úgy gondoljuk, hogy vannak olyan emberek, akik mivel már üdvözültek és ezért szüntelenül imádják az Istent, ezért imáikkal szintén segítik a mi kérésünket.

Istennel közvetlenül sosem beszélgetek. Ő tudja mit akarok. Azt is tudja neki mi a terve velem. Fölösleges szószaporítás lenne Hozzá imádkozni.

A lovas ezred letáborozik este, és mind kipányvázza a lovát, és valamelyik védőszentnek az oltalmába ajánlja a lovát. Utoljára Cigány Tódor száll le a lóról. Előbb Szent Antalra bízná, de rászól valaki, hogy Szent Antal már az ő lovára vigyáz. A következő szent is foglalt. A tizedik sikertelen kísérlet után végül elunja, és magának az Úristennek az oltalmába ajánlja a lovát. Mit ad isten, reggel éppen az ő lova nincs meg. Nagyon fájlalja a dolgot és megy jelenteni a történteket a kapitányának.

- Nagyságos kapitány úr! Eltűnt az éccaka a lovam, pedig az este magának az Úristennek az oltalmába ajánlottam!

- Bolond vagy te Tódor! - kacagja a kapitánya. - Ne csinálj máskor ilyet! Az Úristennek egyéb dolga is van, minthogy a te lovadra vigyázzon!