Hogyan érvelnél a barátomnak?

"Látszik rajta, hogy dogma szerűen vallja ezeket a tanításokat"

mert te nem vallod dogmaszerűen azokat a tanításokat amik gyerekként lettek a fejedbe verve... hagyd békén őt, semmi közöd az ő hitéhez. amúgy objektív jó és rossz tényleg nincs.

"De nem azért, mert ő valójában ilyen lenne hiszen ismerem gyerekkorom óta..."

honnan tudod hogy valójában tényleg nem ilyen? gondolom eddig a katolikus bullshit volt lenyomva a torkán, most végre megszabadult tőle. jó neki.

Még ebben a nézőpontban is van jó és rossz. Pl a szenvedés az mindennek rossz, míg a jódág, mindennek jó.

De amúgy igaza van, de ettől még a nézőpontok léteznek, ezért még így is van kó és rossz.

A barátod nagyon kezdő és becsapja önmagát. Azt hiszi a lényeget követi, közben a lényegről még azok sem hallottak, akiket néz.

Adj neki pár száz évet és ő is rájön.

A jó és rossz kérdése jó kérdés. :) Nagyon nagy témakör, rengeteget lehetne róla beszélni.

Röviden most csak annyit, hogy a barátod valószínűleg elég felületesen értette meg a buddhizmust, kicsit el van tévedve a jó és rossz kérdésében. Sem a buddhizmus, sem bármely más vallás nem tanít teljes relativizmust. Mindig van egy helyes iránya a törekvésnek, amitől eltérni rossz.

Más kérdés, hogy a monista felfogású vallásokban, amilyen a buddhizmus és lényegében a hinduizmus, van egy egyetemes egység, egy oszthatatlan és mindenek felett álló Egy, ami minden lét forrása. Ebben a tökéletes egységben valóban nincs jó és rossz. Csakhogy a mi szintünkön, az anyagi világ szintjén már megjelenik a kettősség, van jó és rossz, akkor is ha ezek nem abszolút tulajdonságok, nincs önálló létalapjuk, csak a dolgok egymás között viszonyában léteznek. De abban igenis léteznek. És nem az egyéni egó határozza meg, hogy mi a jó és rossz, hiszen pont az egó a helyes törekvés akadálya, pont az okozza az egységtől való elkülönültségünket. Szóval teljes félreértés, ha valaki úgy gondolja, hogy a jó és rossz ellentéte az egó hatókörén belül feloldható. Ez ugyanolyan, mintha a keresztény teológiában valaki azt mondaná, hogy tök jó, hogy az ember evett a tiltott gyümölcsből, mert így övé lett a jó és rossz tudása, amivel már önmaga döntheti el, hogy mi a jó és mi a rossz, és ez így helyes, Istennek tetsző dolog. Szóval ebből gondolom érzed már, mennyire fals az, amit a barátod mond, buddhista szempontból.

Szia,

Hogy mi minden a rossz, azt a bőrünkön tapasztaljuk. Minden, ami az életet és a boldogságot veszélyezteti, rombolja. Egy vers jutott erről eszembe, amit Voltaire írt:

„Muszáj bevallani – hogy létezik – a rosszat.

Az eredete még egészen titokzatos,

A jó szerzőjétől származna tán a rossz?...

De hogy képzelhető, hogy maga Isten az, aki

Egyfelől fiait kegyelmében füröszti,

Másik kezével a rosszat zúdítja le?

Melyik szem láthat ily titkoknak mélyire?

Tökéletes lényből rossz létre nem jöhet,

De máshonnan se – mert minden belőle lett.

És mégis létezik – ó fájdalom – a rossz.

Mily döbbenetes ez, mennyire paradox!”

(Részlet Voltaire: Vers a lisszaboni földrengésről c. költeményéből, 1756, Fordította: Petri György)

Szerintem vak az az ember, aki nem látja a rosszat a világban. Az emberi önzés hihetetlen mértékű pusztítást okoz ugyanis nap mint nap.

Nagyon érdekes, hogy ennek az igazságnak a felfedezéséig természettudományos megfigyelés útján is el lehet jutni. A neves, külföldön élt magyar tudóstól, Selye Jánostól idézem a következőket: „Bizonyos tekintetben úgy is vehetjük, hogy az önzés az eredendő bűn, nemcsak az ember, hanem minden élőlény számára.” (Életünk és a stressz, 1973, 310. l.)

Ezután úgy szemlélteti állítását, hogy leírja, mi történik például az emberi testben, ha annak valamely része egyszer csak az „önzés törvénye” szerint kezd működni: „Ki-kitörhet egy forradalom valamely részlegben, amely elfeledkezik a kollektív önzetlenségről. Ez az, amit ráknak nevezünk. És ebbe nemcsak az egész szervezet pusztul bele, hanem vele együtt a lázadó rész is saját törekvésének áldozatává válik.” (I. m., 295. l.)

Majd hozzáteszi mindezekhez: „A racionális értelem korában szinte megörvendeztet, hogy az emberi magatartást nevelő vallási és bölcseleti tantételeknek tudományosan feltárható biológiai igazság az alapjuk.” (I. m., 293. l.)

Üdv. Péter