Ha valaki versenyszerűen sportol és jehova tanúja lesz, akkor abba kell hagynia a versenyzét?

11,

Az imént irtam meg, hogy Ők nem azkhoz a Jehva Tanúihoz tartoznak.

Ahogy a Katolikus vallásban is van Római, meg Görög...

Ennyire nem tudsz olvasni, vagy értelmezni? Az a csoport, 1935nél leragadt és nem haladtak tovább a helyes úton.

ma 16:05

Ez nem válasz a kérdésemre, mert azt sugallja, hogy aki versenysportot űz, az nem tisztességes, holott tudjuk, hogy ez nem függ össze. Továbbra sem értem, ha lehet valaki sikeres vállalkozó, miért nem lehet sikeres sportoló? Kiváló, nemzetközileg elismert szakember? Pl orvos. Van, amivel ki lehet lógni a tömegből?

Nem érted?Pedig egyszerűen elmondtam.

Hát reméljük egyszer megérted.

„A verseny szerű sportnak a hátrányai, az Istennel ápolt kapcsolatban a mérvadó. „

Na de miért? Számtalan élsportoló van, aki elkötelezett Istennel, semmiben sem sérül a kapcsolata vele. Ez egy sima általánosítás.

„A sport üzleti érdekei, és az ezzel járó elvesztegetett idő.”

A sportolónak legkevesebb esetben van üzleti érdeke abban, amit csinál azon túl, hogy fizetést kap érte, de hát a munkát gondolom csak nem tiltja semmi.) Vannak persze kivételek, de megint csak általánosítasz. Mitől elvesztegetett idő az, ha valaki a munkáját végzi?

„Egy popsival nem lehet két lovat megülni. Jézus figyelmeztetett, hogy nem lehet egyszerre Istennek is tetszeni, és a világnak is. „

Ezzel az erővel semmit se csinálj. Ne legyen hobbid, ne olvass, csak Bibliát, ne járj színházba, ne élj közösségi életet a vallási közösségeden kívül. Nektek így kell élnetek? Én népművész vagyok. Ha készítek egy dolgot, akkor azt nem küldhetem el egy kiállításra? Ha meghívnak egy nemzetközi kiállításra, akkor oda nem küldhetek munkát, képviselve az országomat?

Tényleg érdekelnek ezek a dolgok, főleg a miértek. Én úgy gondolom, hogy mindenben, amit csinálok, Isten áldása van. A tehetségemben is. Nem tiszteletlenség-e Istennel szemben, hogy ha valamiben tehetséget adott, akkor azt hagyom elvesztegetni?

Ha valaki be tudja osztani az idejét és tud elég időt szánni Istenre, akkor természetesen versenyezhet.

Ha viszont tudja magáról, vagy idő közben azt tapasztalja, hogy a verseny előbbrevaló az életében és több időt szán rá, mint Istenre, ajánlatos, hogy abbahagyja.

Mint ahogy Jézus mondta: add el mindened és kövess engem. Ha az anyagi javak, a sport, a versenyzés vagy a hírnév többet jelent neki, mint Isten, akkor kénytelen lesz otthagyni ezt az életet. Természetesen nem kötelező, senki nem büntet ezért, de a saját lelkiismeretedre van ez bízva, és azzal Isten előtt számolsz el.