Minek imadkozzak Istenhez ha úgyis mindent Ő dönt el?
Minek kérjek bármit ha minden úgy történik ahogy ő akarja.. Minek imadkozzak egy halálos betegségben szenvedő baratomert ha a végén úgysem menti meg?
Fölösleges szavak.. Idopocsekolas és csak csalódást okoz. Na meg ha mégis segít, akkor meg jön a rengeteg kérdés, hogy akkor egy másik alkalommal miért nem. Nekem ez az egész csak gyotrodest okoz, nemhogy nyugalmat és békességet adna. Arról nem is beszélve, hogy Isten mozgatja az embereket mint valami babukat aztán te meg fogadj el mindent Tőle, akármi történik, nem baj ha totál ellentétes dolgokat tesz, te csak nyeljed le.
Én akárhányszor próbáltam megerteni Istent, csak szenvedést okoznak a kérdések Vele kapcsolatban. Ördögi kör az egész.
"rosszbol is kihozza a legjobbat"
Ezt hívják kompromisszumnak, és egy végtelen isten SOHA nem csinál ilyet!
"valakit hagy meghalni azért hogyha abból kitud hozni valami jót."
Sajnos teljesen figyelmen kivül hagyod a teljes képet, és Istent részleteiben szeretnéd használni a saját célodra. Amikor elhangzott az itélet, az minden emberre vonatkozik, akár "jó ember" volt, akár nem. SEnkivel nem tesz kivételt, ellenben a saját törvényeiből csinálna nevetség tárgyát. Az emberek igy is komolytalanul állnak Isten elvárásaihoz, mert most még nincs azonnali" büntetés."
A jelenlegi események még nem Isten uralma alattiak, mert türelmi idő van, a begyüjthető embereket még bevonzza a szándékába. Igy akik meghalnak, azoknak már biztosabb a feltámadás reménysége, mint ha Itélet alatt haltak volna meg.
Amikor elveszitünk valakit, akkor mindannyian megrendülünk, hiszen a rokonaink, szeretett barátaink hiánya, nem kellemes.
DE ekkor derül fény arra is, hogy mennyire nincsenek képben az emberek, és hitetlenül állnak a dolgok előtt. Ebből pedig látszik, hogy soha nem hittek Istenben, nincs a jövőre vonatkozóan reménységük, ami enyhitené a fájdalmukat. ÉS ezáltal tovább "futnának" az életért folyó versenyben, ahogy Pál irta.
Amikor egy Futó elesik nem adja fel, hanem feláll, és tovább küzd, még meg is nyerheti a versenyt. Minden dolog ami történik jelenleg megmutatja, ki mit értett meg, és mit tud arról amiért az események történnek. Mennyira biznak a Teremtő igéreteiben, és hogyan állnak a vele való kapcsolatban.
Ezek mély, és nem felületes dolgok.
Honnan tudod, hogy ha most nem változtatnak, ők ott lehetnek, amikor a meghalt rokon feltámadásban Részesül? És azt látja, hogy nincsenek ott a Szerettei. Ő kapott egy lehetőséget az életre, ne biztos, hogy a rokonai miatt lemondana Róla.
Vidiripi
"Mert az ellent mondana a szándékainak, és személyválogatás lenne."
És azok a személyek akikről olvashatunk a Bibliában hogy meg lettek gyógyítva azok esetében miért nem beszélhetünk személyválogatásról? Mi a különbség?
"A valódi gyógyulást a feltámadást, a Messiási királyságban igérte, amiből Jézus csak egy kis izelitőt adott, hogy bizonyitsa, megfog történni, a reményt ne veszitsék el az emberek."
Hát nem semmi amit írsz! Ízelítő? Még is mi ez egy cég termékbemutatója?
Nem kellett volna semmiféle ízelítőt adnia Jézusnak hiszen Ő maga is feltámadt ,elfelejtetted?
"Nem lenne igazságos, hogy csak némelyeket gyógyitana meg, másokat nem. Mi alapján döntene, hogy kit gyógyitson meg most? egyébként pedig utána úgy is meghalnak, ha nem abban a betegségben hanem másban."
Jézus is csak némelyeket gyógyított meg? Azokat akik oda mentek hozzá. Ez igazságos? Ha úgy nézem ahogy te akkor ez sem igazságos!
Azok is meghaltak akiket Jézus támasztott fel. Akkor minek támasztotta fel őket? Nem volt sem igazságos ,személyválogató volt és amúgy is meghaltak! És arra sem volt szükség hogy ízelítőt adjon hiszen ő is feltámadt!
Mondjuk a hite alapján döntené el hogy kit gyógyítson meg amúgy képzeld el hogy erről lehet olvasni a Bibliában!
#14 Én már rengeteget imádkoztam sírva.. Meg már mindenféle szavakkal próbáltam elmondani a bajom, hátha nem érti Isten ha túl egyszerűen mondom el. Ki akartam duhongeni magam, most is sokszor szidom és megmondom neki, mennyire utalom azt, hogy állandó szenvedést okoz nekem, hogy nem értem Őt. Meg az, hogy olyan dolgokat gondol jónak, ami nekem nem jó. Állandóan ezzel jön, hogy csak a javunkat akarja, de abban, hogy engedi meghalni a férjem vagy a gyerekem, abba mégis mi a javam?! Vagy akármi mást mondhatnek.. Istent nagyon sokszor nem érdekli, hogy a döntéseivel mit hagy maga után. Mások mennyit szenvednek amiatt, mert neki éppen terve volt valaki halálával.
Meg most tényleg mi értelme imádkozni valamiért, mondjuk a parvalasztasnal azért, hogy Isten segítsen megfelelő házastársat találni, aztán pedig elveszi tőled, amikor éppen változnak a dolgok és úgy látja, hogy fel tudja használni a másikat valamire. Minek segít, hogy egymásra találjatok, ha utána meg elveszi. Semmi értelme.
Én őszintén szólva nem igazán vagyom a mennybe. Nekem nem vigasztalás, hogy majd ott látom a meghalt férjem, akivel már ott nem is olyan házastársi kapcsolatban leszünk mint itt a Földön. Én pedig azt a viszonyt akarnám folytatni később is. Ezért nem bírom, amikor valaki ezzel jön, hogy a feltámadás.. És hogy majd újra látod a férjed stb. Igen, és mit kezdjek vele? Ott már nem lesz olyan viszony, se szex, se semmi. Csak egy kedves emlék lesz, hogy egyszer ő volt a férjem. Azzal, hogy meghalt a Földön, azzal mindennek vége köztünk. Persze erről is vitatkoznak a felekezetek.. Valaki szerint lesz nemi élet, valaki szerint nem. Valaki szerint lesz szaporodás és születés, valaki szerint nem. Na most akkor döntsd el melyik az igaz.
Nekem unalmasnak tűnik egy olyan mennyország ahol kB mindenkire csak barátként nézel és így élsz az orokkevalosagig. Én akarom a szerelmet, a szeretkezést, gyereket stb. De nem.. Ezt is persze Isten dönti el és természetesen hozzá teszi megint, hogy Ő csak a legjobbat akarja nekünk, de abba nem gondol bele, mi van, ha ami neki jó, neked nem. Szülők közt is sok olyan van, aki azt hiszi ami neki jó az a gyereknek is jó. Isten sincs máshogy ezzel...
Elegem van már ebből az egészből. Nekem ez tényleg szenvedést okoz, persze lehet másnak ez nevetséges. Sokan mondták már, hogy kérjem Istent, hogy segítsen megerteni ezeket a dolgokat, de nem is merem kérni, mert tudom, hogy olyan dolgokat kapnék válasznak, amit nem tudok elfogadni. Ezzel tovább nő a duhom. Nem tudom azt elfogadni, hogy Isten így gondolkodik..
Csomószor imádkoztam már sírva, egész gyerekkoromban mostanáig kinoznak ezek a dolgok és kérdések. Lefogadom az emberek többsége csak azért nem kinlodik ilyenek miatt, mert le se szarjak, hogy ilyen témákkal foglalkozzanak.
Szerintem Istent nem erdeklem. Meg le akar dugni olyan dolgokat a torkomon, ami számomra megemeszthetetlen. És nem, sosem tudnám elfogadni és megbocsatani neki, ha azt látom, hogy valaki életéről úgy gondolkodik, hogy "eddig jó volt, ennyit szántam neki, ehhez és ehhez még feltudom használni aztán igazából meghalhat, hiszen minek akarjon itt élni a Földön, majd a mennyben úgyis örökké élni fog". Aha.. És ilyenkor miért nem gondol Isten azokra az anyakra, akik egyedül maradnak a gyerekekkel, mert Isten hagyta meghalni a ferjuket. Aztán még jön is azzal a szöveggel, hogy ő még jót is kitud hozni ebből. Hát koszonom nem kérek belőle..
Na, kérdező, kezdesz felnőni?
Csak az a kérdés, hogy innen merre tovább?
Igazából itt csak egyet kell eldöntened:
folytatod a fejlődést és önálló leszel, vagy pedig visszamenekülsz a hitbe?
Mindkettőnek van előnye.
Az nem lenne jó, ha ebben az állapotban maradnál, mert így boldogtalan leszel.
Döntsd el, hogy mit csinálsz, aztán lépd meg:
Ha fejlődni akarsz, akkor tudomásul kell venned, hogy nincsen isten vagy sors. Senki sem figyeli és nem igazítja a lépteidet. Ha történik valami, arra NEKED kell reagálni, mert más nem fog. Senki nem fog úgy reagálni, ahogy neked jó.
Ha viszont szeretnél gyámolított maradni, akkor keress egy okos szellemi vezetőt, aki rendbe hozza a lelked.
De akkor az ő függvénye leszel, és valójában őt fogod szolgálni.
#14Kedves kérdező, attól tartok nem értetted meg amit írtam, kérlek tedd most félre haragodat Isten iránt és olvsd el figyelmesen amit írok.
Had mondjam el ismételve, hogy Isten nem egy valaki, nem egy személy, bármit is tanítanak a hitoktatók, hiszen ők se tudhatják jobban mint bárki más. Közelebb állunk a valósághoz, ha Istent úgy képzeljük el mintha ihlet lenne az Eredei Ihlet, miből minden létrejött, mindennek kezdete és forrása, a Vezlő Alapelv mindenben. Ha Istent így képzeled el, akkor kétség kívül megérted mit jelent Isten mindenhatósága, azt, hogy mindenre kihat, és azt is hogy folyton jelen van mindenütt, mint a Vezérlő Alapelv, tehát bennünk emberekben is. Nem azt hogy bármit megtehet. És azt is megérted, hogy egy ihlet, vagy törvény, vagy forrás nem hallja imáidat, nem akar semmit, nem gondol semmit, nem jön semmilyen szöveggel, mindezt csak az emberek találták ki.
De Isten válhat nekünk személyessé, mint ahogy Názáreti Jézusnak személyessé vált, aki Őt Mennyei Atyának nevezte és úgy is szólította, tudva hogy saját isteni kilétével van dolga.
Ha érted amit eddig írtam, akkor tudhatod hogy Isten jelen van benned mint a saját isteni kiléted, vedd tudomásul, hogy te Isten egyszülöttje vagy, belőled csak ez az egyetlen van. Értelmetlen dolog saját isteni kilétedhez fohászkodni, elegendő az ha egyszer, teljes bizalommal, egyértelműen megfogalmazod és elképzeled azt, amit kívánsz. Akkor tartsd fel a kelyhet míg meg nem tellik, ne kételkedj, mert az végzetes lesz!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!