Miért veszünk sok példabeszédet magunkra, ha majdnem mind a tanítványokra szól?

Ezt mindenkire értve mondta. Jézus az életét adta minden ember jövőjéért. Az másnapra tartozik, ha nem mindenki él ezzel, és nem lesz érvényes némelyekre. Jézus az önfeláldozó szeretetet tanitotta, mindenkinek. Ez nem azt jelenti, hogy egy embernek a halála egyenlő Jézus megváltói halálával. Hanem azt, hogy aki szereti Istent, és a Fiát, az lemond az "önkimélő, egoista" életéről, és áldozatokat hoz Jézus messiási királyságának támogatásáért. Igen még a halált is vállalja, ha a világban nem fogadják el a keresztény életmódját, tetteit.

S ezt másokért is teszi, hogy elmondja, és tanitsa ezt az értékrendet.

Szia

Amit Krisztus tanított,az nem csak az apostoloknak szólt. Napjainkra is érvényesek. Ahogyan az ő idejében nem hallgattak, nem hittek neki, mint pl. az általad is említett Pilátus sem, úgy ma is sok ember nem tudja elfogadni a tanítását. A felebaráti szeretetet minden ember iránt ki kell mutatnia egy keresztény embernek, függetlenül attól, hogy az a másik ember ezt nem értékeli. A mai keresztény ember feladata a krisztusi mérték szerint élni, mert akkor sokkal nagyobb békében élhetünk önmagunkkal és a környezetünkkel.

Nincsen és nem is volt soha külön (krisztusi) alapelv, példabeszéd, törvény a Bibliában leírva, amelyek CSAK bizonyos embereknek szólt -, mindannyiunknak egyformán szól. Csak van aki elfogadja, és van aki nem.

Szerintem igazad van, hogy nem szabad "vakon" minden Bibliai mondatot mindenkire vonatkoztatni. De ahhoz, hogy valaki jól meg tudja állapítani, hogy mi vonatkozik mindenkire, mi vonatkozik egy tanítványra (Jézusnak sokkal több tanítványa volt, mint a 12 apostol), és mi vonatkozik pl. csak vezetőkre, pl. apostolokra, sok Bibliakutatás szükséges, valamint érettebb hívők segítsége is szerintem. Ha bizonytalan az ember, utána kell járni, kérdezni, mint ahogy te is tetted itt a GYK-n. Az más kérdés, hogy mennyire jók itt a válaszok, szerintem gyakran nem valami jók. Minden embert úgy szeretni, mint Jézus szerette a 12 apostolt, igen magas mérce, ugyanis Jézus úgy szerette a tanítványait, hogy kínhalállal meghalt értük a kereszten.

Én úgy látom, az önfeleldozást Jézus csak a hitbeli testvérünkért kívánta meg: 1Jn 3:16 "Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért."

Általában az embertársunkat annyira kell szeretni, mint magunkat: Lk 10:27 "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat."

Képzeld el, hogy te vagy az embertársad helyzetében, és ő pedig a tiedben. Ha e fordított helyzetben elvárnád, hogy ő segítsen rajtad, akkor te is segíts neki. Egy vadidegennek nem adhatjuk oda mindenünket, mert korlátozottak az erőforrásaink, ha egy idegennek mindent odaadunk, nem marad a szeretteinknek, testvéreinknek, és magunknak sem, és egyáltalán nem biztos, hogy egy ismeretlent jó irányba visz, ha tök ingyen valami óriási ajándékot kap tőlem.

Amit adni tudunk, annak a legjava a hitben való testvéreinknek jár. Most már csak az a nehéz kérdés, hogy ki a hitbeli testvérem? Mert ehhez jól kell ismernünk egymást, vagy kell egy olyan kapcsolati háló, ami megbízható (kézenfekvően egy világosságban járó keresztény közösség).

üdv Stefán

Kedves Stefán

" Minden embert úgy szeretni, mint Jézus szerette a 12 apostolt, igen magas mérce, ugyanis Jézus úgy szerette a tanítványait, hogy kínhalállal meghalt értük a kereszten." - ezt hogyan érted? Csak az apostolaiért halt kínhalált? Érted nem?

Kérdező

"Az utolsó vacsorán csak a tanítványok voltak ott. Ez olyan volt, mint pl. valaki vacsorát tart és az ottaniakhoz szól." - ez igaz, de a feltámadása után ezeket az apostolokat megbízta egy munkával a Máté 28:18-20-ban, aminek az lett az eredménye, hogy a szent szellemkitöltése után 3 ezren keresztelkedtek meg, akiknek/akikre ugyan úgy vonatkozott az általad idézett krisztusi mondat, amelyet tovább kellett adniuk az embereknek...és így eljutunk napjainkhoz, ahol/amikor még mindig érvényes az, amit az apostoloknak mondott:"„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben! Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen.”"

esetleg azt gondolod, ma kevésbé szereti Krisztus azokat, akik az Ő szeretet mércéje szerint élnek?