Szerintetek az emberek csak belemenekülnek a hitbe vagy van alapja az Istenhitnek?

A vallások valamilyen hiányt, vágyat pótolnak. Olyan is akad aki megnyugvást akar találni valamire. Az emberek többsége ezek miatt lesz hívő. De olyat is ismerek kinek, csak egy buli, hobbi, vagy csak barátot-barátnőt akar találni a hitgyüliben.

Alapja nincs a vallásoknak.

Kinek igy, kinek úgy.

Ez magától az Ismerettől is fűgg, és attól, hogy elfogadja-e Isten vezetését, mint egyedüli megoldást az emberiség problémáira, vagy sem.

A helyes az, ha megérti az alapját a Hitnek, és akkor helyesen is éli az életét, a nehézségek ellenére is.

A kérdésed valójában fordítva igaz. Az emberek csak belemenekülnek a hitetlenségbe, aminek nincs semmi alapja, miközben tagadják azt aminek van valódi alapja.

"Maguk a hitetlenek sem tudják pontosan megmondani, hogy miért nem hisznek. Azért nem tudják,

mert nem akarják! Azért nem akarják, mert nem hajlandók mélyebbre ásni, nehogy magatartásuk homokalapját be kelljen ismerniük. Az emberek tehát menekülőben vannak a problémák elől, menekülőben vannak önmaguk elől, egymás elől, s mindez azért van, mert menekülőben vannak Előlem! Nem hiszik el, hogy Én vagyok a legjobb számukra! Nem hiszik el, hogy boldogságuk elől menekülnek, amikor Előlem menekülnek! Nem hiszik el, hogy Én vagyok az ÉLET! Nem hiszik el, hogy a mulandóság föláldozása az örök élet érdekében a legjobb, amit ember megtehet a földön! Nem hiszik el, hogy mindenki pontosan azért jött le a földre, hogy ezt megtegye!

És mert nem hisznek, ezért nincs boldogság, csak bódultság, nincs öröm, csak üröm, igazság helyett a gazság uralkodik, s az önszeretetet teljesen leváltja, felváltja az önzés!" (Jézus; Hang: 15/1420)

A hit, a vallás egy természetes reakciója egy tudatlan emberszabású fajnak ara, hogy az általa meg nem értett jelenségeket valami rejtélyessel megmagyarázza. A történelem során sokat fejlődött ez a fajta hit. Vallások olvadtak össze és újabbak nőttek ki a földből, így keletkezett a zsidó ( [link] és a keresztény vallás is.

Az idő előrehaladtával ezek a vallások fokozatosan zsugorodtak, ahogy a tudomány egyre több lyukat volt képes befoltozni, és az isteneket a tudománnyal tudtuk helyettesíteni. Ma már nem az istenek haragszanak amikor villámlik, hanem a légköri elektromos kölcsönhatásokkal magyarázzuk mi történik. Ma már nem gondoljuk, hogy Isten vette el az újszülöttet (egy fertőzés után), hanem az orvostudomány menti meg nekünk a problémás szülésben fogant gyermekeinket. Már nem hisszük, hogy démon szállta meg aki epilepsziás, hanem gyógyszert adunk az érintettnek. Nem folytatom.

Nincs (ismert és elismert) tudományos alapja az istenhitnek. A tanultabb vallásos emberek általában filozófiai utakat keresnek ahhoz (pl. a kalám kozmológiai érv), hogy logikai úton érveljenek Isten létezése vagy létezhetősége mellett. Eddig nem ismert olyan érv, amit ne lehetett volna megcáfolni.

#8 Személyesen Karl Marxhoz van szerencsénk?

Az a felfogás, hogy a vallás a megmagyarázhatatlanra keresett misztikus válaszokból jött volna létre, valójában teljesen alaptalan, semmiféle tudományos igazolás erre vonatkozóan nincs. Ez egy ideológiai posztulátum, amivel Marx a vallások ellen agitált.

A vallások pszichológiai jelentőségében Karl Gustav Jung pszichoanalitikus munkája úttörő jelentőségű, illetve érdemes a kognitív tudományok eredményeit tanulmányozni.

A vallás az emberi elme jelentésrealizáló képességének legtágabb beágyazási keretrendszere, s mint ilyen, az emberi tudat elválaszthatatlan része. Ezért van az, hogy amint az emberek megpróbálják eltüntetni a saját gondolkodásukból, egy másik lép a helyébe, jellemzően egy ideológiának nevezett valláscsonk, amik eléggé torzak ahhoz, hogy elharapózva az emberiség legnagyobb társadalmi katasztrófáiba torkolljanak (holokauszt, GULAG, kulturális forradalom stb). A vallás funkciójára természetes igénye van az embernek, mert ez az elsődleges érintkezési felülete a különböző kognitív mechanizmusoknak, amik a jelentésrealizációban működnek (ösztönök, nyelv, psziché, szocializáció, kultúra stb.) Amikor a vallás nem tudja ezt betölteni (mert elutasítják, vagy mert eltorzul), ott jelentésválság lép fel. Ez a jelen korunkban a fejlett világ szinte minden emberének a tapasztalata. Még a vallásosoknak is.

Egyébként nem vagyok róla meggyőződve, hogy ezt a jelentésválságot az intézményes vallás képes lenne társadalmi szinten orvosolni, mivel részben ebből ered. Jelenleg nincs megküzdési stratégiánk a helyzetre.