Miért végtelenül megosztottak a keresztények?

Tudtommal eredetileg egy testvéri és vagyonközösség volt településenként, az emberek nagyon együtt éltek, közösen imádkoztak, étkeztek, segítették a gyengébbeket és próbáltak Krisztushoz hasonlóvá válni gyanítom informálódva egymástól meg sok imádsággal. Mindezt úgy, hogy kockáztatták az életüket. Most inkább valami szolgáltatásnak tekinti a legtöbb ember, ahol van egy jó vagy rossz előadó, amin ideig-óráig elgondolkozik, talán akkor tisztának lelkesnek is érzi magát... na meg esketnek, temetnek, karácsonyokat ülnek, mert az szép szokás, vagy remélik, helyettük jobban megnevelik a gyerekeik... aztán visszamegy a világba, ahol a vallás ciki magánügy, és minden kérdésessé válik, mert ha fejjel lefelé nézem és kétszer körbeforgatom, akkor talán mégis belefér a "jó" kategóriába mondjuk nem adni számlát vagy megnézni valami izgi tizennyolcas karikásat.

Sok hívő vagy magát kereszténynek valló meg nem is jár templomba vagy bármilyen közösségbe, csak kívülről kritizálja az egyház pénzéhségét meg a pedofil papokat, amiről a hírekben olvasott, meg miután megnézte a Jézus Krisztus Szupersztárt vagy A Da Vinci-kódot, meg valami tudományosnak ható ismeretterjesztő filmet a Biblia szupertitkos eltitkolt titkairól, magában elmélkedik, szabja személyre Istent, amikor épp ráér pár percre. Majd legyint, hogy a végén úgyis kiderül, ő már igazán belerakta a tőle telő minimumot a nagy rohanásban. A Bibliát viszont nem veszik elő, - mert régies és unalmas, - hogy Isten kicsoda és mit akar neki mondani. Imádkozáskor (ami általában, ha félünk, jut eszünkbe) meg csak a saját kérdeseit és kéréseit ismételgeti, amitől esélye sincs meghallani. Így aztán tényleg elég sokféle istenkép él a fejekben, ami valahogy mindig nagyon hasonlít önmagunkhoz és kicsit az apánkhoz, de mindenképp nagyon megértő és ebből fakadóan erősen engedékeny :) Szóval semmiképp nem olyan, akit félni kellene, és ezért utánajárni, ki is, hogy minél inkább kedvére valók legyünk, meg pláne legyen meg az ő akaratja, inkább olyan, akivel üzletelni szeretnénk, lehetőleg minimális befektetéssel és maximális haszonnal.

1

"Amíg van két ember, mindig lesz megosztottság"

Istennél nins lehetetlen. És az elhatározását, hatalmában van létrehozni, megvalósitani. Bizony, ha kezdetben is egyetértésben éltek Isten népe körében a több százezres, vagy milliós Főt számláló emberek Isten vezetése alatt, akkor most is képes ezt megvalósitani.

A keresztényeknek bizonyos értelemben, nincs "emberi vezetőjük", mert Krisztus a keresztény gyülekezet feje.

Azok a kinevezettek, akik a gyülekezetek felett pásztorkodnak, tanitanak a nyáj felett, azt a feladatot kapták, hogy a világon mindenütt egységes oktatásban tanitsák vezessék Isten nyáját. Illetve tartsák tisztán, hogy ne legyenek szakadások, vagy nézetkülönbségek.

Ezt kizárólag Isten szava alapján kell megtenniük, mert ez az alap, és a betartani való. Ezért azt, hogy Jéus régen, és most is kinevezett bizonyos embereket a keresztények oktatásra, ami nem azt jelenti, hogy Ők a gyülekezet vezetői, ez Kizárólag Jézus joga.

Ők felelőssek betartatni a gyülekezettel, személyekkel Jézus parancsait, hogy felkészültek legyenek.

Ha a keresztények megosztott tanitásokban, és értékekben élnének, azt hogyan lehet vezetni, amikor mindenki más felé csatangol?

A népét mindig úgy mentette meg Isten az itéletektől hogy egységben, egy helyen, vagy módon éltek. Ami azokon kivül volt, azok nem tartoztak Isten népéhez, sajnos megahaltak.

Az Irásokban sehol nem olvassuk, hogy a nép szanaszéjjel szaladgáltak, és egyéni értelmezések alapján mutattak be imádatot, vagy fogadtak szót a törvényeknek.

Roppant egyszerű: mivel az istenekről az égvilágon semmit nem lehet tudni.

A többi vallás is megosztott. Hogy mennyire, az attól függ, hogy mennyien hisznek benne, és mennyi ideje.

Tehát attól ugye 𝐧𝐞𝐦 függ, hogy mi az igazság az istenekről, mert azt soha nem ismerjük.

A 4. században létrejött keresztény államvallás fokozatosan elszakadt a Bibliától, és az őskeresztények gyakorlatától. Államhatalmi eszközökkel (értsd tűzzel-vassal) hirdették az eltorzított vallásukat, később elkezdtek búcsúcédulát is árusítani. A papok, bíborosok és pápák erkölcstelensége nem ismert határokat. Volt olyan pápa, akinek több mint 7 gyermeke volt, az egyik a saját nővérétől. Volt olyan pápa, aki elődjét kiásatta a sírból, a hullát bíróság elé állította, és kiátkozta. Volt olyan időszak, amikor a pápizmust a pápák szeretői irányították (pornokrácia pápái).

1054-ben az eretnek tévtanításaik miatt az ortodox keresztények kiátkozták a római pápát, és külön váltak.

500 éve egy eredetileg katolikus szerzetes, Luther Márton felismerte a római egyház romlottságát és hamisságát, és reformokat kezdeményezett. A pápa a reformtörekvéseknek ellene állt, kiátkozta Luthert.

Luther az egyház reformját, az őskeresztény gyakorlathoz való visszatérést egy külön szervezetben kezdte el megvalósítani. Sajnos sok római-babiloni hagyományt meghagyott (csecsemőlocsolás megtartása, megtérés elmaradása, keresztény antiszemitizmus, stb.), ezért a bibliai tanításokhoz való visszatérés több fázisban zajlott le (baptista kereszténység, pünkösdi kereszténység, karizmatikus keresztény irányzatok).

A megosztottság elsősorban a kereszténység babiloni (római) fogsága miatt alakult ki.

A megosztottságnak valójában nem felszínes formai okai vannak, amelyeket némi jó akarattal fel lehetne számolni. A megosztottságnak szellemi háttere van, egy romboló, megosztó szellemi háttere, az amelyik Jézust is keresztre juttatta.

A keresztényekkel szemben a sátán két "fegyvert" használ fel a megosztottságra:

1, A vallást

2, A Bibliát

1, A vallásosság ördöge az egyik leg ördögibb ördögök egyike! Felismerhető a tevékenysége ott, ahol a vallást "ezerrel" gyakorolják a hívek, de még sincs a szeretetben való növekedés és a gondolkodási módban való fejlődés sem történik meg.

2,

A Bibliában benne van minden, meg annak az ellenkezője is, ezért a különböző speciális vallások kiragadják belőle azokat az értelmezéseket, amik az ő speciális céljaik elérése érdekében alátámasztják azokat! pld. A speciális vallások nem rangsorolnak a Bibliában, az azokban foglaltakat mind egyenrangúknak veszik, és így mindent ki tudnak olvasni a Bibliából, meg annak az ellenkezőjét is, a speciális (hatalmi)érdekeiknek megfelelően.

"A Szentírásban rangsorolni kell! Csak azokban a sorokban él a Szentlélek lángja, amelyek hozzáigazíthatók az evangéliumaimhoz! A keresztények közötti meg nem értés egyik legsúlyosabb forrása az, hogy nem evangéliumaimhoz igazítjátok a Biblia többi részét, hanem azonos szintűnek tartjátok minden sorát. Pedig könnyen beláthatnátok, hogy így a Bibliából mindent ki lehet olvasni, és az ellenkezőjét is! Tehát érdemben használhatatlan! Arra kérlek benneteket, hogy az evangéliumaimat olvassátok nagy buzgósággal, és a Szentírás többi részével csak annyiban foglalkozzatok, amennyiben össze tudjátok egyezteti evangéliumaimmal." (Jézus/A Hang: 21/2092)