Miert van annyi templom?

Nem ugorják át. Még a Jehovistáknak is van templomuk.csak éppen Királyok házának hívják.

A templomokban gyűltek és mai is gyűlnek össze a hívők,közös imádkozásra.

A szerntképke és szobrok pedig a szentek tiszteletére vannakj. Nem a képekhez imádkoznak,hanem azok segítségét kérik,akiket ábrázolnak.

Nagyon röviden ennyi.

Nem, nem ugorják át. :)

No de a kérdésre, azért van ennyi templom, mert anno a király elrendelte, hogy 11 falunként kell templomot emelni. 1895 október 1-ig egyházi anyakönyvezés volt, így szükség volt a sok templomra is a keresztelkedés miatt.

(jelzem 99%-os volt a keresztelkedés csecsemő korban) Persze egy valamire való falu népe emelt magának saját templomot, és szerzett saját lelkészt is így később sűrűbb lett az arány mint 11.

Ma már nincs szerepe az egyháznak az államban, így sajnos többsége le van pusztulva.

Itt egy régies írás:

[link]

Fejér György: Mi végre valók a' templomok?

"Mert: a' mi szükségtelen az Istenre nézve, szükségtelen-e általlyában-is? Az Istennek nem szükséges a' Nap: azért szükségtelen-e az általlyában-is? ... A' mi az Istennek szükségtelen az szükséges lehet nékünk, úgymint a' nap, 's veteményes kert: így van éppen a' Templomokkal-is a' dolog."

Kiv 20,4-5 – Ne készíts és ne imádj semmiféle képet vagy képmást.

Sok protestáns értelmezi ezt a szöveget úgy, amely szerint Isten itt magát a kép vagy egyéb képmás, mint pl. szobor készítését tiltotta meg, és hogy már ez önmagában bálványimádás. Eszerint az értelmezés szerint a Katolikus Egyház (illetve a keleti Orthodox Egyház) súlyosan vét Isten parancsa ellen, sőt, egyenest bálványimádással vádolják meg. Azonban mind ebből az idézetből, mind pl. a MTörv 5,7-ből kiderül, hogy Isten a képek, képmások imádatát, azaz istenné-tételét tiltotta meg, és nem magát a képkészítést, vagy akár a képek használatát a vallásos életben. Hiszen ez utóbbit maga Isten parancsolta meg! Két angyalszobrot kellett készíteni Isten szentélyébe (Kiv 25,18); egy rézből készült kígyószobrot kellett készíteni, ami isteni jelként szolgált, és aki „feltekint rá, az életben marad” (Szám 21,8). A salamoni Templom – Isten parancsára - tele volt mindenféle angyal-, és állatképekkel, de számos Jézus-korabeli zsinagógában több szentkép volt a falon ószövetségi személyekről, angyalokról, stb., mint egy katolikus templomban. Isten a Tízparancsolatban tehát nem a képek készítését, ill. istentiszteleti használatát tiltotta meg, hanem csak azok imádását. A katolikusok a szenteket, vagy képeiket nem imádják, hanem csak tisztelik, és ez hatalmas nagy különbség.

Kiv 25,18-22; 26,1.31 – Isten parancsára a szentélybe kerubokat kellett elhelyezni.

1Kir 6,23-36; 7,27-39; 8,6-7; 1Krón 28,18-19; 2Krón 3,7-14; Ez 41,17-20 – Salamon templomába is, szintén isteni parancsra, kerubokat és különféle más képeket kellett elhelyezni.

Szám 21,8-9 – Mózesnek Isten parancsára egy bronzkígyót kellett készítenie, amely megvédte őket az ártalomtól.

Kol 1,15 – A legszebb képmást maga Isten alkotta saját magáról: a megtestesült Jézus Krisztust.

Plusz: [link]

Szüksége van-e az Egyháznak sajátos helyekre a liturgia végzéséhez?

Az Újszövetség „lélekben és igazságban” (Jn 4,24) folyó kultusza nincs kizárólagosan valamely helyhez kötve, mert Krisztus Isten igazi temploma, aki által a keresztények és az egész Egyház is a Szentlélek hatására az élő Isten templomává lesznek. Itt a földön azonban Isten népének szüksége van olyan helyekre, ahova a közösség összegyűlhet ünnepelni a liturgiát.

Az Újszövetség "lélekben és igazságban" (Jn 4,24) folyó kultusza nincs egyetlen helyhez kötve. Az egész föld szent, és az emberek fiaira van bízva. Amikor a hívek összejönnek egy helyen, elsősorban az fontos, hogy "mint élő kövek, lelki házzá épüljenek" (1Pt 2,4--5). A föltámadt Krisztus teste lelki templom, melyből élő vizek forrása fakad. A Szentlélek által Krisztusba beletestesülve mi magunk vagyunk "az élő Isten temploma" (2Kor 6,16).

Ahol a vallásszabadság gyakorlását nem akadályozzák, a keresztények istentiszteleti célra épületeket emelnek. Ezek a látható templomok nem egyszerűen gyülekezési helyek, hanem jelzik és kifejezik az adott helyen élő Egyházat, Isten hajlékát a Krisztusban kiengesztelődött és egyesült emberekkel.

Az imádság házának -- mely az Eucharisztia ünneplésének és őrzésének helye, ahová egybegyűlik a hívő nép, ahol segítséget és vigasztalást talál az, aki hittel imádja Isten áldozati oltáron értünk fölajánlott és jelenlévő Fiát, Üdvözítőnket -- szépnek, áhítatra hangolónak és a szent szertartások végzésére alkalmasnak kell lenni.

A szent épületek Isten házai, az adott helyen élő Egyház és a mennyei lakás szimbólumai. Az imádság helyei, ahol az Egyház elsősorban az Eucharisztiát ünnepli, és imádja a tabernákulumban valóságosan jelen lévő Krisztust.

Krisztus Isten igazi Temploma, "a hely, ahol az ő dicsősége lakik"; Isten kegyelme által maguk a keresztények is a Szentlélek templomává válnak, élő kövekké, melyekből az Egyház épül.

Az Egyháznak földi állapotában szüksége van helyekre, ahol a közösség össze tud gyűlni: a látható templomainkra, szent helyekre, a szent város, a mennyei Jeruzsálem képeire, amely felé zarándokúton vagyunk.ű

Ezekben a templomokban az Egyház nyilvános istentiszteletet végez Isten dicsőségére, hallgatja Isten Igéjét, Isten dicséretét énekli, az ég felé küldi imádságát, és az összegyűltek körében szentségileg jelenlévő Krisztus áldozatát ajánlja föl. E templomok a személyes összeszedettségnek és imádságnak is helyei.