A mi kis vitánk itt pusztán csak egy elvi kérdés volt, arról valóban nem esett szó, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Aki számára Isten az első, az mindig azt kérdezi, hogy mi az Isten akarata, mi a helyes Isten szemében, mit kell tennem most és itt ebben a helyzetben? Mi lenne a jobb, ha most elmennék a templomba vagy ha itt maradok a beteg gyerekem mellett? Nyilván Isten nem akarja szülői kötelességek hanyagolását, s általában az a helyes ha otthonmaradunk. De adott esetben, ha Isten mégis arra ösztönzi, választhatja a templomot, mert mondjuk meg tudta oldani a felügyeletet, s szeretne egy kicsit lelkileg töltődni.
Tehát egyáltalán nem arról van szó, hogy aki Istent teszi előre, az a gyerekével kevesebbet törődik, hanem pusztán csak arról, hogy mi a motivációink végső alapja. Mi a legfontosabb elv, amire építem az egész életem.
Akinek az életében Isten az első az nyilván a szülői teendői mellet is próbál valahogy több-kevesebb időt szakítani az imádságra. Ez persze adott esetben nem biztos, hogy könnyű, még csak az se, hogy rögtön sikerülni fog, de legalább ott van a vágy a szívében, ott van igyekezet, ott van a helyes elv a fejében. Én nem kívánok senkinek észt osztani, hogy mikor mi a helyes Isten szemében. Ez teljesen egyedi és változó, persze azért vannak alapelvek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!