Isten elítéli a biszex embereket?

Isten nem ítéli el a beteg embereket. Sok beteges-káros hajlam van. Vannak például szadista hajlamok, akik élvezik, ha szenvedést okozhatnak, vannak kleptomániások, akik pedig a lopást élvezik, s persze a rengeteg nemi eltévelyedés. Például milyen sokan élvezik a prostitúciót, az üzletszerű kéjelgést, ami ugye nem igazán a nemesebb érzelmekről szól. A homoszexualitás, biszexualitás, pedofília, nekrofília, zoofília sajnos mind-mind beteges ferdehajlam, amiből úgy tűnik egyre több és több lesz. Persze minden emberben vannak kisebb-nagyobb káros hajlamok, tehát mindenkinek fel van adva a lecke.

A beteges hajlam nem jogosít fel a kiélésére. Ahogy például az alkoholista hajlam sem jogosít fel az alkoholizmusra, úgy a biszexuális hajlam sem jogosít fel a biszexualitásra. Isten a beteges hajlamú embert nem, de az elkövetett bűnt elítéli. Isten azonban igazságos és irgalmas bíró. Figyelembe veszi, hogy ki milyen terheltséggel született, mennyire volt módja küzdeni a rossz hajlamaival, élt-e azokkal a lehetőségekkel, amelyek segítették volna a küzdelemben, a gyógyulásban. Mekkora volt a hite? Akart-e szabadulni? Stb, stb.

A keresztény hit szerint Isten terve a monogám életre szóló házasság és család. Ez a keresztény eszme. Minden kereszténynek erre kell törekednie vagy az önmegtartóztató tiszta életre. Harmadik lehetőség nincs. Hogy ez nehéz? Lehet, hogy valakinek nehéz, de Istennek nem nehéz a saját parancsait megtartani. A kereszténység arról szól, hogy Jézus Krisztus megváltott bennünket bűnös embereket, vagyis a benne való hit által legyőzhetjük beteges-bűnös vágyainkat.

"Tudjuk, hogy a törvény lelki, magam azonban testi vagyok, és a bűn rabja. Azt sem tudom, mit teszek, hiszen nem azt teszem, amit szeretnék, hanem amit gyűlölök. De ha azt teszem, amit nem akarok, elismerem a törvényről, hogy jó, és valójában nem is én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn. Tudom ugyanis, hogy semmi jó nem lakik bennem, azaz a testemben, mert készen vagyok ugyan akarni a jót, de arra, hogy tegyem is, nem vagyok képes. Hiszen nem a jót teszem, amit akarok, hanem a rosszat, amit nem akarok. Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor nem is én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn. Így ezt a törvényt látom: bár a jót szeretném tenni, a rosszra vagyok készen. A belső ember szerint az Isten törvényében lelem örömöm, de tagjaimban más törvényt észlelek, s ez küzd értelmem törvénye ellen, és a tagjaimban levő bűn törvényének rabjává tesz. Én nyomorult! Ki vált meg e halálra szánt testtől? Hála az Istennek ő maga, Urunk, Jézus Krisztus által!" (Róm 7,14-25)

@ "Még mindig nem értem miért tartod betegesnek az igazi, őszinte szeretetet emberek között."

Tévedésben vagy én nem tartom betegesnek az őszinte igazi szeretetet, a homoszexuális irányultságot viszont igen.

@ "A betegségeknek, amiket te felsoroltàl, azoknak köze nincs a kölcsönös szeretethez."

A betegség nem attól lesz betegség, hogy valaki képes-e a kölcsönös szeretetre. A vakok például képesek a kölcsönös szeretetre, de ettől még vakok vagyis betegek. Ellenben azok a heteroszexuálisok, akik nem képesek a kölcsönös szeretetre nem betegek, legalábbis nemi irányultságukban nem.

@ "De mikor két felnőtt ember, önálló döntèséből kapcsolat születik, az egyenrangú és kölcsönös szeretetnyilvánitást jelent. A világon semmi beteges nincs benne."

Így önmagában nincs, de ha ezt homoszexuálisan akarják kifejezni, az már igen.

@ "Ha te nem így érzel, az a te betegséged szerintem."

Hogy mi a betegség, az teljesen relatív. Való igaz én a homoszexualitást undorítóan betegesnek találom. A pedofil se érzi magát feltétlenül betegnek. Most miért betegség a pedofilia? Magyarázd meg? Hogy a gyerekek nem szeretik? Ez csak nevelés kérdése, bizonyára lehetne olyan gyerekeket is nevelni, akik némi jutalmazás fejében engedik a tapizást, vagy akár olyant is, aki ezt normálisnak találja. Hogy ez nem kölcsönös szerelem? Na és? A fagyizás se kölcsönös szerelem, hanem csak egy önös élvezet, még sem tartjuk betegségnek.

@ "Azt meg többször leírtam, hogy a Biblia mást ír, mint ahogy jelenleg az egyház értelmezni akarja,"

Nem, a Biblia nem ír mást, hasnem te írsz egyértelműen hülyeségeket. Van a Bibliában pozitív említése a homoszexualitásnak? Vannak ilyen pozitív szereplők? Továbbá a Biblia történetesen például nem ítéli el a pedofíliát, de ettől még az betegség. Apa, anya gyerek ez a bibliai norma.

@ "de változnak a dolgok. Még ha te nem is így gondolod, de szerintem jó irányba."

Ja. A nemzetközi orvosi szövetség szerint már a transzneműség is teljesen egészséges dolog. Teljesen normális ha valaki férfi testtel nőnek képzeli magát. Lehet akkor egy szép napon a pedofília is normális lesz. Én minden esetre kitartok amellett, hogy a homoszexualitás és a pedofília egyaránt beteges. Ez a kereszténység és a Biblia tanítása, de nekem ez magától értetődő, számomra az a felfoghatatlan, hogy miként tarthatja valaki a homoszexualitást normálisnak.

Lehet újat mondok neked, de a vakok sem betegek. Ők annyiban különböznek a nagy átlagtól, hogy nem a szemükkel látnak.

De, egy pedofil érzi, hogy a vágyai nem egészségesek, és egy pedofil előbb lesz mentálisan sérült, majd pedofil hajlamú, még egy homoszexuális ember lehet mentálisan teljesen egészséges.

Szerinted miért fontosabb ki melyik szervét kivel mire használja egy szereteten alapuló kapcsolaton belül, mint maga a kapcsolat alapja?

@ "Lehet újat mondok neked, de a vakok sem betegek."

Szeretnél megvakulni? S akkor elmennél az orvos? Akkor ne beszélj ekkora hülyeséget.

@ "Ők annyiban különböznek a nagy átlagtól, hogy nem a szemükkel látnak."

El tudom képzelni, hogy erős lelkű vakok megbékélnek a helyzetükkel. De szerintem egy nincs, aki ne szeretne látni, ha módja lenne rá.

@ "De, egy pedofil érzi, hogy a vágyai nem egészségesek,"

Érezheti, ha maradt még benne némi egészséges önkontroll, ahogy a homoszexuálisok is. De könnyen lehet, hogy nem feltétlenül érzi, hanem elnyomja és megmagyarázza magának.

@ "még egy homoszexuális ember lehet mentálisan teljesen egészséges"

Nem tudom, mint nevezel mentális egészségnek. Akárhogy is, aki homoszexuális, ott valami nincs rendben.

@ "Szerinted miért fontosabb ki melyik szervét kivel mire használja egy szereteten alapuló kapcsolaton belül, mint maga a kapcsolat alapja?"

Én nem hiszem, hogy az ánuszba való behatolás normális, túl azon, hogy undorító.

Én azt szoktam meg, hogy a szememmel látok, nyilván ha elveszteném ezt a képességem, szeretném visszakapni. De vaknak lenni nem betegség. Ha választhatnának talán szeretnének a szemükkel is látni, ha választhatnának talán a homoszexuálisok is inkább heteronak születtek volna. Főképpen a társadalmi többséghez való tartozás igénye miatt, ami összefüggésben lehet az elfogadási képességeinkkel. Egyszerűbb egy számunkra kialakított világban élni, mint kissebbségként átformálni egy egész világot. De látod azért lassan ez is sikerül, mozgáskorlátozott feljárók, dombornyomásos jelölések, ülésmagasítók...

Azt jelenti a mentálisan egészséges, hogy nem érték olyan súlyos érzelmi traumák, aminek hatására a személyiségének egy része deformálódott. Vagyis ilyen külső hatás nélkül egészséges személyiség alakult volna ki, ezzel szemben a beteg ember sérült önképpel fejlődött tovább, és ennek következményei lehetnek bizonyos parafíliák. De ök elsősorban mentális betegek.

A homoszexuális irányultságnak nem függvénye az érzelmi fejlődést ért negatív hatás. Éppen ugyan úgy a maga útján dől el, hogy a saját neméhez fog vonzódni valaki, mint ahogy az ellenkezők irányába is működni szokott. Ezért nem betegség.

Azzal hogy számodra mi az undorító, még nem válaszoltál a kérdésemre. És már mondtam, hogy önmagában a szex sem feltétlen szépséges látvány, függetlenül attól ki hova csatlakozik rá a másik emberen. A normális ezen belül meg inkább azt jelentené, hogy az a két ember egymás közt mit fogad el annak.