Egyes Jehova Tanúi tagok miért ennyire értetlenek, és rámenősek a máshogy gondolkodókkal szemben?

Előre leszögezném, hogy alapvetően semmi bajom a Tanúkkal, bár a személyesen ismert tagok messzemenően nem olyan emberek, akik erkölcs terén élen járnának egy "világival" szemben.

Lényegében a sztori annyi, hogy egy idősebb hölgy meglátván, hogy egy adott város adott sétányának egy padján ücsörgök késztetést érzett, hogy odajöjjön némi "eszmecserére".

Jó előre tudtam melyik felekezethez/szektához?? tartozik, ám ezt nem árultam el neki.

Felvezette, hogy mi a véleményem a mai világról, mennyire romlott, miért van ennyi rossz? És hogy tudok e róla, hogy ez még volt írva a Bibliában?

Igennel válaszolva, és vele ebben egyet értve, ámde kiegészítve, hogy a jelen kor nyilván táptalaja annak , hogy a globalizmus okán valóban "megszaporodjon" a bűn(híradástechnika pillanatok alatt ezt lehetővé teszi) az egész világban. Ámde ez nem volt máshogy a régi korokban sem, csak anno nem terjedtek ilyen mértékben a hírek A ból B be tettem hozzá.

Előre leszögeztem, hogy én másban hiszek más a gondolkodásmódom, ugyanis szokás szerint a szervezetét fényezte, illetőleg kijelentette, hogy minden máshogy gondolkodó keresztény nem Isten (Jehova) gyermeke.

Valamint, hogy mennyire fontos ez, hogy az Isten neve Jehova.

Beszélt az Armageddonról, valamint hablatyolt 1914 ről,illetve, hogy a Sátán 1000 évig volt/lesz/ megkötve, és minden bűn oka ő.

Kifejtvén neki, hogy szerintem, mint biológia lények alapvető lételemünk akár a jó akár a rossz, ez nem külső entitás műve. De ez csak nézőpont kérdése.

Mindenkit alapvetően az ösztönei is meghatároznak kényszerhelyzetben, de ez nem jó vagy rossz, csak egy ösztön.

És akár lesz Sátán, akár nem ez nem fog megszűnni, ahogy Noé története is ezt támasztja alá.

Kifejtettem neki, hogy anno is tisztogatott már isten (vagyis Jehova, mert ez mérhetetlenül fontos, hogy folyton kiemeljük), ámde a kiválasztott legjobbjai sem voltak alkalmasak a totális bűntelen életre.

Nem igazán jutott velem dűlőre, és ki is fejtettem neki, hogy több forrásból próbáljon "táplálkozni",ámde megértem, ha ő ebben találta meg önmaga békéjét.

Igazából a teljes tanácstalanság, és értetlenség lett úrrá ekkor rajta, amit a szemei elárultak.

Valamint, h. mennyire elfogadó, ámde hajthatatlan személyem hogy lehet összhangban, azzal, hogy egy "világi hitetlen" vagyok...miért áldozok rá 20 percet.

Úgy érzem belül mardosta, hogy eme "világi hiteltelen" mekkora türelemmel és elfogadással volt irányában.

A "szórólapjait" is elfogadtam és minden jót kívántam.

Mégis számomra érthetetlen, hiszen annyival szimpatikusabb módon megy manapság náluk a szolgálat, vagyis nem házalnak, hanem különböző standokon hirdetik, azoknak, akiket valóban érdekel ez az egész a hitrendszerüket.

Az új tagok talán ennyire buzgók még és, ha igen nem lenne egyszerűbb közölni velük, hogy ez nem feltétlen vezet jó útra, ha nem egy hozzám hasonló mentalitású embert talál meg?