Adventisták, ti hogy képzelitek el pontosan a "Végítéletet/Ítélet napját"?

Szia,

Gondolom a kérdésedet a az előző kérdésre adott válaszom ihlette. Abban elég részletesen írtam erről. A Szentírás szerint Jézus második eljövetele az emberi történelemnek azon a végpontján lesz, amikor a bűn teljesen „beérik” és a világ eljut az önmegsemmisítés lehetőségéig. Egy szemléletes ószövetségi jövendölés így szól erről: „A Föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket... megtörték az örök szövetséget. Ezért átok emészti meg a Földet... és kevés ember marad meg. Inogva meging a Föld, mint a részeg, meglódul, mint a kaliba, reá nehezedik bűne, és nem kel fel többé.” (Ésaiás 24,5–6. 20) Ez a jövendölés nem az emberi környezet fertőzöttségéről beszél – amiről ma annyi szó esik – hanem az ember fertőzöttségéről! „A bűn teljességre jutva halált nemz” – állapítja meg Jakab apostol (1,15). Ez világméretben ugyanúgy igaz, mint az egyes ember életében. A bűn lényege az önzés – és nem kell nagyon megfeszítenünk a gondolkodásunkat ahhoz, hogy felfedezzük: az önérdek és a profit hajszolása szinte mindent meghatározó, általános indíték lett korunkban. Ez az életforma a vallás és az istenhit által közvetített erkölcsiség száműzését is magával hozta. Az emberi kívánságok és ösztönök szabad érvényesítésének, kiélésének életfilozófiája uralkodóvá lett az egész világon. Bekövetkezik az az állapot, amelyet Jézus így jellemzett: „Mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.” (Máté 24,12)

A Biblia szerint Jézus maga késlelteti visszajövetelét egy végső, nagy evangéliumhirdetés érdekében, amely az egész világra és minden emberre kiterjedő, Isten Lelke különleges, meggyőző erejétől kísért igehirdetés lesz.

Ezután azonban már nem lesz további „késedelem”, visszatartás. Jézus így szólt erről: „Isten országának evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.” (Máté 24,14)

Ez az evangéliumhirdetés azonban nem történik „rivális” erők nélkül. Jézus mondta: „Sok hamis próféta támad, akik sokakat elhitetnek.” (Máté 24,11) Isten üzenete így hangzik ebben az időben a világhoz: „Féljétek az Istent, és neki adjatok dicsőséget, mert eljött az Ő ítéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette az eget és a földet, a tengert és a vizek forrásait. (Jelenések 14,7) A hamis próféták üzenete – minden időben, így a vég idején is – pontosan az ellenkezője annak, amit Isten hirdettet: nyilvánvalóan az aranykorszak, az egyetemes béke és virágzás ígérete.

Jeremiás próféta így mutatja be az utolsó idők hamis tanítását: „Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak a szavait, akik néktek prófétálnak. Elbolondítanak titeket, a saját szívük látását szólják, nem az Úr szájából valót. Szüntelen ezt mondják azoknak, akik megvetnek engem: »Békességetek lesz néktek és mindenkinek, aki az ő szívének keménysége szerint jár.« Ezt mondják: »Nem jön tireátok veszedelem.« ...Az utolsó napokban értitek meg e dolog értelmét.” (Jer 23,16–17. 20) Nem kérdéses, melyik üzenet lesz a népszerűbb. De milyen merész csalás békességet ígérni azoknak, akik „szívük keménysége szerint járnak”!

Mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy általános vallástalanság lenne jellemző a végidőnek ebben a szakaszában! Pál apostol is egyértelművé teszi Timótheushoz írt II. levele „utolsó időről” szóló híres részletében, hogy az élet minden területén megnyilvánuló erkölcsi züllés éppen egy látszatvallásosság mellett és ellenére fog érvényesülni:

„Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állnak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárak, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok. Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. Kiknél megvan a kegyesség látszata, de megtagadják annak erejét.” (2Tim 3,1–5)

Azért nincs remény „a vég” elhárítására a legnagyobb szabású és legjószándékúbb erőfeszítésekkel sem, mert az összes probléma gyökere, az ember erkölcsi elfajulása semmiféle gyógyulást sem mutat, sőt súlyosbodik. A hamis próféták ez ellen nem emelik fel a szavukat, nem hívják az embereket bibliai értelemben vett megtérésre. Az ő céljuk a befolyásra és népszerűségre törekvés, ezért üzenetük mindig a kor erkölcsi színvonalával való megalkuvást tükrözi.

Jézus szólt nagy prófétikus beszédében arról, hogy a végső nagy evangéliumhirdetés érdekében történt visszatartás után a „megsokasodott bűn” pusztító erői hirtelen ismét mind elszabadulnak. Ekkor bekövetkezik egy minden korábbit meghaladó, világméretű válság: „Mert akkor nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta.” (Máté 24,21)

Jézus azonban ezeket az ígéreteket tette:

„Aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül [megtartatik]... Ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg. De a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.” (Máté 24,13. 22)

E válság csúcspontján „feltűnik az ember Fiának jele az égen, és meglátják Őt eljönni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel” (Máté 24,30). Az esemény drámaiságát talán ez a kijelentés mutatja leginkább: „És akkor sír a Föld minden nemzetsége.” (Máté 24,30) Egyesek nyilvánvalóan félelmükben sírnak, amint Jelenések 6,15–17 is mondja:

„A Földnek királyai, a fejedelmek és a gazdagok, a vezérek és hatalmasok, s minden szolga és minden szabad, elrejtik magukat a barlangokba és a hegyek kőszikláiba. És mondják a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mireánk, rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyiszékben ül, és a Bárány haragjától: mert eljött az Ő haragjának ama nagy napja, és ki állhat meg?”

Mások viszont bizonyára örömükben sírnak. Érzelmeiket ez a profetikus ige fejezi ki:

„És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, akit mi vártunk, és aki megtart minket! Ez az Úr, akit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!” (Ésaiás 25,9)

Az Ő eljövetele közelségét jelző „idők jelei”-nek a felsorakoztatását Jézus ezzel a szinte esküvéssel felérő megerősítéssel zárta le:

„Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak.” (Máté 24,35)

Hogyan készülök? Azt teszem amit Jézus kért: szavaimmal, életemmel, és cselekedeteimmel igyekszem Róla bizonyságot tenni az emberek között. Egyáltalán nem lennék csalódott, ha nem érném meg Jézus második eljövetelét. A halál után - hitem szerint - csak egy pillanat és jön a feltámadás. Ha Krisztus a barátom akkor így is-úgyis találkozom vele a visszajövetelekor a Szentírás szerint. Pál apostol írja: „Nem akarom..., hogy tudatlanságban legyetek azok felől, akik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert hisszük..., hogy Isten előhozza azokat, akik elaludtak.” (1Thesszalonika 4,13–14)

Üdv. Péter

Szia,

Éppen néhány hete hallgattam egy kiváló prédikációt erről, pontosan egy olyan ember tartotta aki hobbi csillagász is, most pedig főállásban telefonokkal foglalkozik. Nagyon jó hasonlatot mondott szerintem, ha van türelmed hallgasd meg: [link]

Üdv. Péter

Péter, mit gondolsz ezekről az Igehelyekről?

Mt 27,52-53

Ők hová lettek miután elvégezték amit Isten rájuk bízott?

Újból meghaltak vagyis elaludtak?

Lk 23,43

Hogyan lehetett Jézussal a paradicsomban ez a személy ha elaludt a te magyarázatod szerint?

Ef 4,8-9

Akiket felvitt Jézus a mennyben, honnan vitte fel őket ?

És milyen célból vitte fel őket meghalni ? vagyis aludni?

Jel 6,8-10

Az itt leírtak alapján a mártírok nagyon is ébren vannak meghaltak de nem alszanak ezt mivel magyarázod?

A középkori inkvizíció áldozatai akkor most alszanak?

Nagy nagy érdeklődéssel várom bölcs válaszod!!!

Köszönöm Péter, végighallgattam.

Én is így vagyok már egy-két éve, hogy örvendek, mert közeleg a megváltás napja. Én így érzem, lehet a többiek megijednek a jelektől.