Miért érzi a legtöbb ember úgy, hogy minden temetésre
el kell menni?
Figyelt kérdés
Lehet én vagyok rosszul bekötve, de utálom a temetéseket, ha lehet inkább egyre sem mennék el, a sajátomra se. Mégis azt látom, hogy a legtöbb ember a legkisebb ismerettség után is megjelenik,
más temetésén (barátom rokona akit alig ismerek stb.). Kicsit gonoszan látom a helyzetet, de azt érzem, hogy ilyenkor a legtöbben más tragédiáján élősködnek. A temetés sokszor egy közösségi találkozó lesz, és minden távoli ismerős annak örül, hogy nem éppen ő kerül 2 méter mélyre a föld alá.
A temetéseket én sem szeretem, viszont temetőkbe szívesen járok.
2019. ápr. 27. 22:27
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 lilla64 válasza:
Én csak közeli ismerősök,rokonok temetésére szoktam elmenni.
Tényleg vannak olyanok akik minden temetésen ott vannak,de ahogy az egyik válaszoló irta,azok szerintem is csak enni-inni járnak
2019. ápr. 28. 09:54
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
Hát, igazából a nekrofiloknak ez akkora ünnep, mint egy papnak a karácsony, amikor sok-sok kisgyerekkel lehet együtt, s hasonlatosan szép dolgokat művelhetnek az úr nevében, mint a nekrofil a holttesttel.
2019. ápr. 28. 15:00
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 anonim válasza:
4
Ja-ja, minden temetésen megb sszák a hullát, meg is engedik... És minden pap pedofil... Te annyira hülye vagy, hogy mutogatni kéne! Gyerekek így jár az, akit csecsemőként ütnek-vernek a szülei.
2019. ápr. 28. 16:37
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 anonim válasza:
A saját temetésemre én se mennék el szívesen, de oda mindenki kénytelen menni. Más temetésére pedig illik, ha rokon, jó ismerős, barát volt. Ezzel adod meg számára a végtisztességet.
2019. ápr. 29. 14:54
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
Én nem érzem úgy, hogy többet tennék a nekem fontos elhunytért azzal, hogy elmegyek a temetésére. Szerintem szívben, legbelül kell elbúcsúznunk tőle a magunk módján mindenféle külsőség nélkül. Ráadásul semmi kedvem nem lenne végighallgatni egy pap vallásos monológját, ami eléggé távol áll tőlem. Azt meg végképp képtelen lennék nézni, ahogy a koporsóját leeresztik a földbe, vagy a hamvait elhelyzik egy urnába, vagy szétszórják. A sok idegen jelenléte meg csak nehezítené a gyász mély átélését. A közhelyes részvétnyilvánításokat sem tudnám sokáig ismételgetni. Számomra a végső búcsú tehát nem kötelesség, vagy illem kérdése. Az elhunyt hozzátartozói nyilván tudják, hogy fontos volt nekem az illető anélkül is, hogy a temetésen részt vettem volna.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
