H megbeszéltünk egy találkozót kávézóban ki fog fizetni?

Szerintem ez nem egy udvariassági meghívás, ahol az fizet, aki meghívja a másikat. Ez egy üzleti cselekmény, fotózást rendeltél, te fizeted a fotózást, a fotós szállítását, az eseményen (esküvő) a terítékét, italát, és a fotók átadásakor a kávéházi fogyasztást. Ez az üzletmenet, a rendelő rendel és fizet, az üzlettárs pedig végrehajtja a rendelést. Akinek nem felel meg, az eláll az üzlettől.

Ami aggaszt: egy százezrekre rugó fotós rendelésnél nálad két kávé ára a gond ?

"Szerintem ez nem egy udvariassági meghívás, ahol az fizet, aki meghívja a másikat. "

Meghívhatta volna a műtermébe vagy az irodájába is (ha van neki). Szerinted ott nem kínálná meg kávéval?

Ilyenkor mondja azt, hogy "csináltam 2 kávét, fizesd már ki".

Vagy ellenpélda: A megrendelő lakásán van a találkozó. Ott is nagy valószínűséggel megkínálja valamivel a fotóst. Akkor fizettesse ki vele a 2 kávét?

A kérdésben szó sem volt filléreskedésről. Szerintem nem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy mindkét fél szeretné fizetni a számlát.(Vagy egyik fél se. Ebben az esetben tényleg filléreskedés, de mindkét fél részéről.)

Ezért a legtisztább a mindenki a magáét.

Én ha megrendelem a szolgáltatását és azt elfogadom árral együtt, akkor nem érdekel, hogy az árba mit számolt bele. És pl egy rendezvénynél ahol mindenki eszik-iszik nem azt figyelném, hogy miből mennyit fogyasztott.

Hát én ezekkel egyáltalán nem értek egyet. Neked kérdező megfelelt volna az is, gondolom, ha a műtermében találkoztok, és valóban nem feltétele egy kávézó egy megbeszélésnek, hanem ez egy kellemes társalgást és akár kölcsönös elérhetőséget tesz lehetővé. Így mivel ez nem része a megrendelésnek, ezért ez egy meghívás a részéről.

Ha azt mondja "Üljünk be egy kávézóba." az olyan, mintha azt mondaná "Mit iszol?", aztán meg kiderül, hogy meghívta kávézni a kérdezőt a saját pénzéből? Vagy, hogy?

A 3-asra részletesebben is válaszolnék, mert ott aztán nagyon összekeveredtek a dolgok.

"Szerintem ez nem egy udvariassági meghívás, ahol az fizet, aki meghívja a másikat. Ez egy üzleti cselekmény"

- Van olyan, hogy udvariassági formula, mint egy királynő megszólítása és egyéb nem annyira protokolláris helyzetekben is, ami kedves a másik számára. Nekem értelmezhetetlen egy ilyen szókapcsolat, hogy "udvariassági meghívás". Pusztán udvariasságból nem hívunk meg senkit sem, annak mindig van célja, amiért meghívjuk. Oktalanul mire hívnánk meg bárkit is, csak mert udvariasak vagyunk.

- Másik az, hogy ez egy üzleti találkozó, ahol bizony mégannyira az fizet aki meghív, aki felajánlja a kávézót, vagy éttermet. Mert pont az nem illik és kínos, ha a másik pénzéből intézkedünk és költekeztetjük a másikat.

"fotózást rendeltél, te fizeted a fotózást, a fotós szállítását, az eseményen (esküvő) a terítékét, italát, és a fotók átadásakor a kávéházi fogyasztást."

- Először is még nem is rendelt semmit. Másodszor teljesen más helyzet egy esküvő. A fotózás az, amit alapvetően a megrendelő fizet, és ha a fotós tájékoztatja járulékos költségekről, mint egy utazás, akkor azt is a értelemszerűen a megrendelő fizeti. Az utazás ugyanis benne is lehet a fotós áraiban, pl. egy városon belüli utazást illetően. Egy szerelő is külön közli a kiszállási díjat, vagy benne van a szolgáltatás árában. Szóval ezt csak pontosítanám, hogy ugyan tényleg a kérdező fizeti az utazást, de az értelemszerűen megbeszélés tárgya, tehát ettől a megrendelő nem fog bármi egyebet is fizetni. Az utazás a számszerűsített megrendelés része, amiben a kávézó sehol sem szerepel.

- Esküvő. Na, az viszont nagyon más azért, ha egy esküvőn eleve rendelnek 100 főre több fogást és még ráhagyással is rendelik, tehát eleve jut a fotósnak. De nem jár. A fotós udvariasságból, kedvességből kap ételt az esküvőn, mert úgyis jut, de az nem tartozik a fotózás költségei közé. És ez itt mindegy, hogy hogyan is van egy esküvőn.

"Ez az üzletmenet, a rendelő rendel és fizet, az üzlettárs pedig végrehajtja a rendelést."

- A megrendelő azért fizet, amit megrendelt és az azzal járó szükséges, kikerülhetetlen, a teljesítéssel járó egyéb költségeket is fizeti. Kávézást nem rendelt a kérdező, tehát azért nem is kell fizessen, nem is elhagyhatatlan tartozéka a megbeszélésnek és a fotózásnak sem.

Mindent összevetve kérdező, mivel ügyetlenül is kijöhet a fotós részéről is ez a kávézás, és hiheti azt, hogy neked kellene fizetned, ezért jobb ha biztosan van is nálad annyi, amiből állni tudod. Figyeld a helyzetet és ha kell kifizeted, mert - és ebben teljesen egyetértek - tényleg nem egy nagy összeg két kávé.

Kérdező megnyugodhatsz, hogy valószínűleg ő fogja állni. A fotós ötlete volt és nem tartozik a megrendeléshez. Az meg szerintem nagyon forintoskodó lenne, ha mindkét fél a sajátját fizeti.

És csak kialakult a megfelelő üzleti kultúrájuk.