Miért kell a gyereket iskolába járatni hogyha mi is minden alapvető dologkra megtudjuk tanitani?

Nem olyan egyszerű ám tanítani, nem hiába képzik a pedagógusokat főiskolán, ahol az átadandó tudásanyag mellett tanítási módszereket is oktatnak. Ezek a módszerek folyamatosan változnak, csiszolódnak a megújuló követelmények miatt. A tudásanyag is egyre bővül, amit még a mai felnőttek egyetemen tanultak, abból sok minden lekerül a középiskolába.

Mindemellett elmondanám,nekem milyen esetem volt.

Nem vagyok zenész, de elég jól játszom amatőr szinten több hangszeren is.

Valamikor fuvolán tanultam, de azt már elfelejtettem, pedig Mozartot is játszottam, de szintetizátor és a gitár megy. Különösen az utóbbi, abban annak idején is gyorsan haladtam, mindenki ámulatára, de ennek a fő oka szerintem a meglévő tehetségen kívül az volt, hogy a költségeit magam finanszíroztam.

Megesett velem, hogy a szomszéd megkért, tanítsam a fiát gitározni, de szinte azonnal különféle problémáim adódtak. A szolfézsből is sok minden kiment a fejemből, illetve gyakorlatban alkalmaztam ugyan, de elmagyarázni már nem voltam képes. Az nem elég, ha te tudod, a tudás átadása csak lépésenként lehetséges, egymásra épülve.

Nekem repertoárom sem volt könnyű darabokból, amiket a tanulóm képes lett volna lejátszani, de úgy, hogy mégis valami nehézséget okozzon neki, olyat, amit le tud győzni és egyre nehezebb feladatok és gyakorlatok által folyamatosan haladhasson.

A te eseted hasonló. túlságosan gyorsan sem érdemes előre haladni, valami kimaradhat, meg a begyakorlás szintjét felmérni sem egyszerű, amit valaki gyorsan megtanul, azt hamar el is felejti, mindemellett a tanterv ad egy alapot, amit kellő motivációval bárki túlléphet saját magától is. A szülő nem képes azt nyújtani, amit az iskola, a szerepe a motiváció felkeltése és a gyermeke segítése, támogatása, ösztönzése.

Gyakran előfordul, hogy tehetséges gyermekek nem jó módszerekkel tanulják meg az alapokat, ami később kárukra lehet, nem fognak szeretni olvasni, számolni, egy szint után nem tudnak kellően fejlődni úszásban, zenében, ráadásul magasabb szinten sok szülő tapasztalja, hogy képtelen segíteni a gyermekének, mert nem tudja ő sem megoldani a leckét és amint már többen írták az iskolai közösség a szocializálódásban is elengedhetetlen.

Annyit még hozzáfűznék, hogy egyetemistákat a laborban gyakran szakmunkások oktatják, azt a részt azok jobban tudják, a gyakorlatit.

A szaktanárok különféle tudása biztosítja a széleskörű képzést az iskolában, szinte polihisztornak kellene lennie annak a szülőnek, aki mindazt hiánytalanul maga is ismerné, amit a tanári gárda.

Gépész.

Lényegében műhely volt, eszterga, marógépekkel, köszörűvel, azért kellettek olyanok, akik értenek is hozzá, mert veszélyesek.

A tanmenet viszont kötött volt, előre lefektetve.

Apám is mindig ezt mondta, hiszen ő mindig szidta az oktatást és az iskolákat, mindig azt hajtogatta, hogy ő simán megtanítana mindenre. Azt meg csak most tudta meg, hogy van Magyarországon is magántanulói státusz.

Nem azt mondom, hogy nem működhet, de ha egy kisgyerek magántanuló (mert tudtommal itthon máshogy nem tanulhat valaki otthon, legalábbis 16 éves kora alatt), az biztos nehezebb, mintha pl. egy gimnazista lenne az. A szülőnek is otthon kell lennie, ami munka mellett nem tudom hogy megoldható, szerintem az én szüleim sem tudták volna megoldani, nagyon következetesnek kell lenni stb.

Én jövőre magántanuló leszek, szóval megértem miről beszélsz, de én 9 évig jártam előtte iskolába. Azzal sem értek egyet, hogy iskola=barátok és ha nem jár iskolába, akkor majd magányos lesz meg soha nem fog tudni alkalmazkodni. Ha kisgyerekről van szó, le lehet menni a játszótérre, esetleg szomszédok/barátok gyerekeivel találkozhat, beirathatod különórákra, olyanra, amit szeret és máris közösségben lesz. Nekem sem volt soha olyan igazi barátnőm, pedig jártam iskolába.

Viszont az tény, hogy a magántanulóság nem mindenkinek való. Most a nagyobbakról beszélek, mert a kicsiknél elsőben ezt még nem feltétlen lehet tudni és velük még nem utáltatták meg a tanulást. Aki lusta, nem érdekli semmi, nincs semmi kötelességtudata, nem tudja beosztani az idejét, nem önálló, nem tud jegyzetelni meg ilyenek, na annak nem nagyon lesz sikeres ez a dolog.

18 évesen rég késő elkezdeni egy szakmát, ha eddig csak írni-olvasni-számolni tanult meg, egy szakközépiskolában 14-15 éves kortól tanulják, 18-19 évesen pedig szakvizsgát tesznek, a te gyereked ekkor fogja kezdeni.

Na meg honnan veszed hogy ő ezt akarja? A szocializációban pl extrémen le lesz maradva kb úgy fog kommunikálni mint egy autista.

Nem kérdező, nem így van. Nem minden alapvető dologra tudod megtanítani, hanem azokra a dolgokra, amiket te jól ismersz. Az alapvető dolgok ennél többen vannak.

A következő probléma, hogy például az összeadás egy tudomány, az összeadás megtanítása is egy tudomány. Amit te nem tanultál, sőt azt sem tudod, hogy létezik.

A következő probléma, hogy az a büdös gyerek nem akar tanulni. Akkor bizony el kellene érni, hogy akarjon. Ehhez tudni kellene, miért nem akar. Utána meg azt kéne tudni, hogyan beszélhető rá, hogy akarjon (gyorsan elárulom, rábeszélni nem lehet. De elérni, hogy akarjon, lehet).

A következő ennél is nagyobb probléma, hogy a gyerek akar tanulni. És kérdez. De nem tudunk rá válaszolni. Itt is elárulom, ha harmadik kérdés után, amire nem kap kielégítő választ, már nem akar tanulni.

A következő probléma... - inkább abbahagyom, hiszen még vagy óra hosszat írhatnám. Ha előveszek egy szakkönyvet, tovább is...

Ja, hogy ezek a gondok az iskolában is előjönnek? Bizony elő! Csakhogy az iskolában a tanár dolga a tanítás, az iskola, a tankönyv, az osztály, a fűtés, a beosztás, az órarend és a többi ezer dolog számára vannak más emberek. Akik ahhoz értenek. És ha az iskolában valami gond van, azt kell előbb vizsgálni, ki a felelőse. Például, ha az iskola züllött, nincsenek jó tanárai és hasonlók, akkor az oktatási miniszter, a helyi oktatási hatóság, igazgató és hasonlók. Azonban ha te tanítod otthon a gyermekedet, akkor mindezek rád hárulnak, akkor bármiért csak egy felelős van - Te.

Ennyire utálod a gyermekedet, hogy ilyen sorsot szánsz neki?