Mennyi ideig normális minden adandó alkalommal temetőre menni a szülő sírjához?

Nekem a minden hétvége soknak tűnik. Meg a kéthetente is. De ha arra van dolguk és ez senkinek sem okoz gondot, hát miért ne? Én nem örülnék neki, ha a férjem minden hétvégén szeretne temetőbe menni.

Azt nem tartom soknak, hogy szülinapkor, névnapkor, mindenszentekkor. Az túlzás, hogy 2-3 órát ott kell tölteni.

Nálunk a családban és ismerősök között is az a szokás, hogy névnap, szülinap, anyák napja, mindenszentek alkalmából megyünk. De nem költünk vagyonokat és nem is töltünk ott órákat.

Talán az az ok, hogy mindkét esetben elég fiatalon 30 évesen elvesztették a szülőjüket.

Én sem tartom nem normálisnak. Inkább a te hozzáállásod az ami inkább nem. De ezt mindenki maga tudja. Ha vkit megnyugtat a heti temető látogatás, akkor ne tartsuk már ezért hülyének. Nem a te anyád, apád, férjed, gyereked van odahantolva. Mindenki úgy dolgozza fel a veszteségeket, ahogy tudja, ne azt figyeld mit csinálnak mások, nekem ez olyan rosszindulatunak tűnik.

Majd ha neked is meghal anyosod, férjed menne havonként, akkor mondod neki, hogy te nem mész, mert ez baromság? Egy kis tiszteletet tanusithatnal 32 éves létedre. Hagyd a rokonaidat békén.

Anyukám 2 éve halt meg, akkor 22 éves voltam. Ő pedig csak 53. Váratlanul jött, agresszív, gyógyíthatatlan betegségben halt meg. Ősszel még egészséges volt teljesen, tavaszra teljesen leépült és meghalt. Sokként ért mindenkit.

Nekem pl. nehézséget okoz kimenni a temetőbe. 2 év alatt talán 5x voltam. (a tesóm havonta, másfélhavonta kinéz rendbe tenni a sírt) Nekem nem segít az, hogy kimegyek.

Édesanyámmal és a testvéreimmel havonta kimentünk a nagymamám sírjához. Mi meszebb éltünk a falutól, csak havi 2x voltunk ott látogatóban, ezért.

A nagynénéim, nagybátyáim a közelben élnek, hetente-kéthetente kimennek, visznek virágot az édesanyjuk sírjára.

Szerintem ez nem furcsa, és engem gyerekként sosem zavart, és felnőttként sem. Nagyon szerettem a nagymamám, és szívesen vittem virágot a sírjára. Sajnos ma már külföldön élek, és évi 3x, ha megtehetem...

Mindenszentekkor mi is kicsit több időt töltöttünk el, beszélgettünk, gyertyát gyújtottunk.

Ami nekem inkább furcsa volt: édesapám kb. évi 2x ment ki a saját édesapja sírjához, minket csak mindenszentekkor vitt.

Mi otthon rendeztunk be emlekpolcot elhunyt volt ferjemnek nem jarunk temetoben hamvasztva volt sir nincs.

A polcon van egy par kozos kep gyertya aprosagok kis szobrok angyalkak a gyerekek rajzai ami rendszeresen cserelek.

Remeljuk megbocsajto Isten a mennyorszagba kuldte ot.

Én pl. nagyszüleim sírjához kb. évente egyszer megyek ki, halottak napján. Messze is van a sírjuk, meg nekem sincs igényem többre (a sírokat gondozzák). Nekem ez a normális.

Három házzal lejjebb van egy idős nénike, aki minden hétvégén kibattyog a temetőbe a szüleihez és a testvéréhez kb. 30 év után is. Neki meg az a normális.

Nem vagyunk egyformák, kinek jobban, kinek kevésbé számítanak ezek a dolgok. Egyik sem nem normális, még az sem, ha valaki egyáltalán nem látogatja a szerettei sírját, vagy akár minden nap kilátogat. Van aki irtózik a temetőktől, van aki viszont megnyugvást talál bennük, és szívesen megy ki. Kinek a pap, kinek a papné (kinek meg a lánya :))