Ha leköltözöm falura, ahol az emberek köszöngetnek egymásnak akkor nekem is kell köszönnöm ha még nem is ismerek senkit?

Ha nem is köszönsz előre, ha köszönnek, nem nagy ügy visszaköszönni...

A mi falunkban speciel pont nem köszöngetnek az emberek, pedig nem olyan régen lett 2000 fős...

Viszont túrázáskor tipikusan köszöngetnek az emberek, Budapest környékén éppúgy, mint elhagyott helyeken :) Az ember köszön, nem kopik el a szája :)

Sok helyen van olyan szokás is, hogy amikor először találkoznak aznap, akkor köszönnek egymásnak, utána már nem.

Tehát előfordulhat olyan szituáció is, hogy valakik találkoznak, de mivel már találkoztak aznap korábban is, ezért egymásnak nem köszönnek, de tőled elvárják, mert te akkor látod őket először.

Bizony, köszönj boldog, boldogtalannak, lehetőleg előre, mert megkapod, városi, nem ismeri az illemet.

Arra ügyelj azért, falun nem olyan gyakori a tegeződés, mint városon, Mariska néninek azért ne köszönj sziát, hanem udvariasan: csoklom. (nem elírás!)

Zsenge ifjú koromban jártam faluban, ahol megkaptam, hogy idősebb is előre köszönt nekem. (pesti lévén nem tudtam az illemet) Szinte megszégyenülve éreztem magamat, és igen törekedtem rá, hogy még egyszer ne forduljon elő, mindenkinek előre köszöntem, leginkább az ökrös szekeresek tetszettek. Ez a 70-es években történt.

Figyelj! Sétál végig a fő utcán estefelé, (elfoglaltságot színlelve, de az ne a telefon legyen) és három nap elteltével már tudni fogod, hogy most, ott mi a szokás.

Igazából a köszönés annyit jelent, hogy "látlak, észrevettelek".

Ahogy ránézel valakire, bele a szemébe, már meg sem tudod állni, hogy mondjál valamit, nem? Akkor már mondhatod azt is, hogy jónapot, vagy adjonisten, vagy szervusz, amit mások is mondanak arrafelé.