Hogyan illik bemutatkozni a szomszédoknak, egyáltalán kell-e?

Én fővárosba a panelba így csináltam, kevés aprósütivel bekopogtam és bemutatkoztam hogy új szomszéd vagyok stb... stb... Nekem egy idős nyugdíjas házaspár és egy korombeli fiatal pár voltak a szomszédban. Az alsó szomszédoknak pedig csak simán bemutatkoztam amikor összefutottam velük, felső szinten mind három lakás lakatlan volt akkoriban.

Lehet nem szokás már, de sokan díjazzák ezt a dolgot, meg jó érzés ha az új szomszéd bemutatkozik. Igaz én csak 2 évet éltem abba a panel lakásba mivel ismeretségi alapon vettem ki addig ameddig a főváros melletti településen nem lett lakható a családi házam. Amikor már beköltöztem a családi házamba és jött velem a barátnőm is oda élni, akkor az ottani szomszédoknak is bemutattunk szépen sorba, egy kivételével akit gyerekkorom óta ismertem.

Én rühellném, ha valaki bekopogna váratlanul apró sütivel, mert a hülye apró sütije miatt taplóság lenne elküldeni melegebb éghajlatra, ha épp rosszkor is kopogott bájvigyorral a képén.

Igen, ez régen lehet működött, abban a világban, amikor még nem rohantak így az emberek, és nem volt nekik ajándék minden egyes meghitt perc a magánéletükből. Ma már nem szeretik az emberek a váratlan vendégeket, és tök felesleges ismerkedni szó nélkül. Nem kíváncsiak a szomszédra, hidd el. Ez ma úgy működik, hogy lesz egy adott pillanat, amikor valamiért szóba tudsz elegyedni vele. Vagy mert nem takarította valaki a lépcsőházat, vagy mert rossz helyre dobta a postás a levelet. Ez csak az amerikai filmekben divat, hogy beállítunk tortával és sütivel plusz széles bájvigyorral. Szóval nem kell. nekem biztos nem kellenél. Ne haragudj!

# 3

# 4

"Igen, a városi élet így működik, ahogy az előző is írta, az emberek magasról tesznek a szomszédjaikra"

Városfüggő és emberfüggő. Akiknek ez tetszik, azok nyilván így csinálják, de szerencsére még nem kötelező mindenkinek így csinálni. :)