Meghalt valakinek valakije, mi a teendő?

Hát, de nem olyan a viszony a legtöbb esetben hogy felajánljam, de azért nem rossz ötlet.

Sok erőt kívánni, ez nagyon jó ötlet.

Ja, a feltámadásban nem hiszek, de abban meg igen hogy nincs vége a halállal, utána jön csak az igazi élet. Mint amikor a kisbaba kibújik az anyuci pocijából: ott benn meleg van, van kaja, védelem, boldog, nem gondolná hogy valójában milyen is a világ. Na, ilyen lesz a halál után hitem szerint. Na de ezt nem mindenki osztja.

Mondjuk ha tudom róla hogy monoteista, mint én, az már önmagában lehet vigasz. Ez az egyetlen vigasz az életben, és csak ez tehet boldoggá. Pénz kapcsolatok, siker, egészség... Egyiktől sem lesz maradéktalanul boldog az ember. Az IGAZI, erős, megingathatatlan hit tehet csak maradéktalanul boldoggá, szerintem alig van olyan aki ezt megtapasztalja, hát én sem vagyok köztük.

Na de most nem filozófiai értekezést akarok írni. :D

De tényleg, olyan idegesítő, hogy tippet kapjak néztem filmet, amiben meghal valaki, és ott is csak annyit mondanak hogy részvétem, sajnálom, sablonszövegeket, ami gyakran nem jelent sokat, csak amikor tényleg komolyan gondolják, és látszik az arcukon hogy fájdalmas nekik is, akkor ér valamit. Az meg a leggázabb amikor azt mondják hogy nem tudom mit kell ilyenkor mondani, hát kit érdekel hogy nem tudod? Akkor mondaná inkább hogy részvétem, de igazából, ezerszer jobb.