Ciki ha engem nem érdekel h mi történik a bulvár világban?

Engem sem érdekel a bulvár világ, de mikor hírportálokat olvasok, óhatatlanul is látom a hírek főcímeit, és ezek a cikkek napokig láthatóak, így óhatatlanul is rámragadnak nevek, és apró mondatok a főcímből.

Ha te abszolút h*lye vagy az összes bulvár hírhez, akkor ez azt jelenti, hogy alapban nem olvasol híreket, és a világ komolyabb dolgaiban is tájékozatlan vagy.

Vagy te mit olvasol? Élet és Irodalmat, vagy heti Világgazdaságot?

Valószínűleg semmit.

Ciki?! Épp ellenkezőleg. Az a szomorú, amikor valakinek ez tölti ki az életét, ez a legfőbb beszédtémája, a legfőbb esemény az életében, hogy megnézi az X ezredik "tehetség"kutatót, amelyben újabb botfülű ripacsok versengenek egymással. Aztán meg fújolnak, amikor véletlenül fel bátorkodok tenni egy olyan kérdést, hogy mit olvastál legutóbb. (Jobb esetben az a válasz, hogy a Borsot. Rosszabb esetben... nem is kell folytatnom, ugye?)

Szomorú, elkeserítő és szánalmas az a tendencia, hogy manapság ekkora tömegek mennek el agyatlanul és önként a szervezett népbutítás mézes madzagja után, majd pedig, beszűkült és korlátolt látókörüknél fogva megvetik azokat, akiknek az igényszintje még meghaladja a nullát...

Az ilyen embereket a legjobb elkerülni, ha csak lehet.

Igen. Akinek az igényszintje nem haladja meg a nullát, az tárgynak tekinthető.

Akinek meghaladja a nullát, de egy bizonyos küszöbig (mondjuk bulvárszintig) ér csak, ők azok, akiket könnyű bárhová terelgetni. Butikba, ócska tömegcikk megvásárlásra, műkaja habzsolására, primitív politikai panelek benyelésére. Csak mindenhová ki kell tenni valami művi celeb fotóját, nevét "aláírását" (ha tud írni), bármit. Nagy irodalma van ennek.

Aki viszont a küszöb fölöttre jut, próbál eligazodni. Nem mindig sikerül neki, de tanul belőle. Nem azért hanyagolja a bulvárt, mert "le kell nézni", hanem azért, mert megtanulta (ez például kell a küszöb átlépéséhez), hogy az élet rövid, nem pazarolhatjuk haszontalanságra, mert az életünk többi része sivár lesz. Vigyázat, ők tudják, hogy a buli, a "magunk elé bámulás", a "csak úgy ődöngés" és hasonlók nem haszontalanság, hanem célzott cselekvés, feltöltődés, pihenés. A (minőségi) élet szükséges velejárója.

Tehát kedves kérdező, lehet, hogy sok küszöb alatti cikinek tartja, de te tudd, hogy nem az. És ne is zavarjon, tedd dolgod, és ne lepődj meg, ha ők az életben lemaradnak.