Becsavarodtam, ilyenkor mi a teendő?

Normális tinilány voltam. Szerettem a barátnőimmel találkozni, és menni ide-oda. Mindig a kis falunkon belül találkozhattunk, a másikhoz pedig ritkábban engedett el. Amikor a helybeli barátnőmhöz mentem, és nem a megadott

időpontban (5-10 perccel később) értem haza, anyu elmondott mindennek, és 2 hétig nem engedett sehova. (1 hibája van, az is csak ez, de nagyon szeretem) Egyszer lekéstem a buszt hazafelé menet az iskolából. Elmentem egy barátnőmmel hozzájuk, de ő csak 9 km-re lakik tőlünk. Ott maradtam egy picit, és utána mentem is a buszra. olyan "szerencsés" napom volt aznap, hogy azt is lekéstem és várnom kellett másfél órát. Persze otthol ebből jó nagy cirkusz lett, pedig anyu ismeri azt a barátnőmet, és az anyját. Akkor is elmondott mindennek, és hangosabban is üvöltött, és kötöszködött, pedig akkor is csak magyarázkodtam. Sírtam, mert csúnyákat mondott rám.(de amúgy nagyon rendes velem, csak ilyenre allergiás) Ezután, még ha előbb is mentem haza, akkor is leszólt, meg hogy "minek kellett ilyen kevés időre elkéreckedned?". Már nem mertem megkérdezni, hogy "a barátnőm elhívott a szülinapi zsúrjára, elmehetnék-e hozzá?" meg semmi ilyesmit. Több hónapja csak suliba, vagy a mamámhoz utazgattam, meg ahová anyu elvitt (bevásárlásokra). Elkezdtem sokat TV-t nézni, és visszaszoktam a mesére. Az a mese amit nagyon szerettem, egy sorozat volt az egyik mesecsatornán. Na azt, rongyosra néztem és nézem. Közösségi életet is csak a suliban tartottam, meg itthol a családtagjaimmal. sokat néztem azt a mesét, de egyszer volt olyan hét, amikor úgy más csatornán is ment, és csak azt néztem. Akkor elkezdtem a valóságban látni és hallani a figurákat. De megszűnt a másik csatornán, ezért utána csak a televízióban láttam, de ezután sokkal rosszabb történt a halucinációknál (a halucináció ugye már rég elmúlt): fontosabbnak tartom a virtuálisan kreált hősöket, mint az élő barátokat. A helybeli barátnőm megkérdezte anyumat, hogy át-e mehetnék hozzájuk medencézni, és ő bele is eggyezett. (az javult, hogy már nem kiabál velem, de félelem maradt bennem) De én ilyenkor is inkább otthol maradtam, mert új részek jönnek a mesének, mikor a barátnőmnél is van az a csatorna. Inkább vártam másfél órát, hogy kezdődjön a sorozatom.

Jelenlegi állapot: Jobban szeretem a virtuálisan kreált hősöket, ráadásul belezúgtam a kedvenc meseszereplőmbe (aki még nem is ember). Ráadásul elkezdtem megint Barbizni, amit már réges-régen nem teszek meg.

Teljesen becsavarodtam!Mit tegyek?

(korom: 15 leszek)