Mennyire illik visszaszólni a főnöknek? Szoktatok?

Azt az alaphelyzetet képzeljük el, mikor a főnök sokat megenged magának, élvezkedik, hogy neki hatalma van, és sokszor nem is a munkával kapcsolatos az összetűzés.

Nálunk egy kicsit olyan az iroda - az ő szemszögéből - mint egy óvodáscsoport, ahol ő a kiskirály. Olyanokat számon kér, hogy ki szemetelt a mosdóban, azonnal "tegye föl a kezét". (A szemetelés egyébként is annyi kb. hogy a földön volt egy papírkéztörlő..) Megmondja ki mehet el és ki nem, mikor munkaidő vége előtt egy órával meghalt a rendszer, és még ha ő is enged el, később megkaphatod a legváratlanabb pillanatban, hogy egyébként milyen egy büdös lógós vagy.

De munka esetében is előfordulhat, hogy mikor bárki hibázhatott, magától értetődően elkezd jó hangosan leb*szni, hiszen az kizárt, hogy nála csúszott volna el valami.

Ti helyzetben megmondanátok (persze szofisztikátlan), hogy vegyen vissza az arcából? Ha bármi baja van, úgy beszéljen velünk, mintha vele egyenértékű emberek lennénk, és nem az alattvalói?

Már nagyon fogy a cérnám, hogy elegánsan legyintsek a megalázó hülyeségeire.