Mi a tegezőséd-magázódés etikettje?

Azt hiszem nem a nem számít.

Inkább kor és rang.

Pl te nem fogsz letegezni semmilyen igazgatót vagy kapitányt vagy stb hivatalos minőségében, de az kérheti. Ha civilben találkoztok először és nincs nagy korkülönbség akkor te is kérheted a tegeződést. pl szülői értekezleten talákoztok mint két szülő.

Ha nagy a korkülönbség értelem szerű. az idősebb kérheti.

Talán ha nincs különösebb korkülönsbég és rangbéli különbség akkor a nő kérheti a tegeződést ahogyan ő nyújtja a kezét is.

Valaki nem hajalndó "ilyen" emberekkel tegeződni, más meg nem hajlandó szintén "ilyen" embereket lemagázni. Vayg azért mert nem akarnak személyeskedni a bunkókkal vagy azért mert ennyi tiszteltet sem akar adni a bunkóknak. Ez egyéni.

akik mindenben egyformák rang nem kor azoknál bárki kérheti.

A nem igenis számít, pl. férfi nőnek nem ajánlja soha a tegeződést, mindig a nőnek kell kezdeményeznie.

Etikettet kérdeztél, ezért azt mondom el, nem azt, ami szokásban van:

Alapból senki nem tegez le senkit, ha felnőttekről van szó, férfi férfinak "jó napot" kíván, férfi nőnek "kézcsókom" vagy "kezit csókolom", nő férfinak "jó napot", miként nő nőnek is. Nő-nő viszonylatban, ha nagy a korkülönbség illik az idősebbnek csókolomot köszönni, míg az idősebb a fiatalabb nőnek jó napot kíván.

Férfi-férfi viszonylatban mindig az idősebbnek kell pertu-t ajánlani, férfi-nő viszonyban mindig a nőnek. Alap, hogy az idősebbet mindig magázzuk, de hacsak nem nagyon nagy a korkülönbség vagy gyerekről van szó illik a fiatabbat is magázni. (Egy harmincéves férfinak elsőre "szia, Pistá"-t köszönni lekicsinylő, akárkiről is legyen szó.)

Azt hiszem, ez minden...

Folyamatosan változik az etikettje, ahogy a kapcsolatrendszerek is.

Ma elterjedt szokás, hogy azonos neműek között a kor számít, és rang akkor, ha nincs nagy korkülönbség, vagy a rangosabb kissé beképzelt erre.

A nemek között csökkenő, de még érvényes szokás, hogy a nő kezdeményezi a tegeződést.

Fiatalok között a tegeződés kérdezés nélkül általános.

Adott csoport, munkahely is rendelkezhet sajátos szokásokkal, például egyes munkahelyeken a tegeződés az alapállapot, mindenre való tekintet nélkül.

Megfelelő viselkedéssel, átérzéssel többnyire el lehet érni, hogy a számunkra kedvező változat érvényesüljön.

a nő nem "kéri",

hanem felajánlja a tegeződést. (még akkor as, ha azt mondja, "kérhetném,hogy tegeződjünk?")

A "kéri" szót nem a szoros értelemben mondtam, nem jutott eszembe jobb kifejezés... persze felajánlja, de bárki vissza is utasíthatja.

Nekem anyám mindig azt mondja: most már ne győjtsél csendőrpertu iskmerősöket.

Kinőttem abból a kórból hogy csókolomozzak és nénizzek. Nyílván vannak olyan emberek akiknél "beleöregedtem" és már nem fog változni a dolog, de bárki új ismerős aki idősebb és rangosabb már úgy magázom hogy vissza is magázódjanak.

Nagyon abszurd volt a helyzet, úgy alakult hogy kénytelen voltam közép iskolás koliban lakni okj-s képzés alatt és ott kaptam egy darab nevelőnőt, akit Ildi néninek kellett szólítanom, ő pedig természetesen tegezett, hú de rühelltem. Az össze középsulis tanaram magázódott velünk, utána meg Ildi néni aki pár évvel fiatalabb volt édesanyámnál meg csendőrpertut várt el. Egyébként jófej volt, de ezt a részét nem szerettem.

egyébként is bunkó dolog a csendőrpertu, ha magázódást vár el a főnök vagy a tanár vagy a pógi, akkor ő is szólítsa úgy az embereket.

Az ismerős időseknél sem szeretem ezt. Igaz, felesleges náluk ezért lázadozni ezért nem bonyolódom náluk ilyes fajta paradigma váltásba. Elfogadom hogy ő velük így van és kész.

* megváltoztattam, ne érje szó a ház elejét.

Ha már illemről beszélünk helyesbítenék, magamat és a többieket is :-))))

"A nő..." és "a férfi..." kifejezések nem igazán illendőek.

"A hölgyek" és "az urak" találóbb, de lehet általános 3-asban mondani: "a hölgy" és "az úr"

Van eset amikor az első variáció is helyes, de nem amikor illemről beszélünk.