Hogyan tanulhatnék alázatot és szerénységet, hogyan győzhetném le az önteltséget és a nagyzolást?
Sziasztok, az a bajom, hogy egy kissé sznob vagyok, szeretem a legjobb minőségű dolgokat, illetve csak azokat szeretem és ezt szeretem is hangsúlyozni. Például ha veszek valami új cuccot akkor biztos, hogy valami baromi drága, igazi csillivilli kis csodát fogok venni, aminek majd annyira megörülök, hogy egyből el akarom újságolni mindenkinek, hogy milyen frankó valamit vettem és persze hozzá is fogom tenni, hogy drága volt, de megérte, meg egyébként is megengedhetem magamnak és keményen megdolgoztam az áráért.
Erről hogyan tudnék leszokni? Tudnátok tanácsot adni?
szerintem itt inkább csak az a baj hogy mások orra alá dörgölöd hogy neked milyen jól megy a szekér.
Tanulni szerintem sehonnan nem lehet. mondjuk amikor veszel egy új órát, telefont próbáld meg megállni hogy nem vágsz fel vele mindenkinek. Gondolkodj mielőtt beszélni kezdesz így talán megállod a dicsekvést
Vagy keress magadnak olyan társaságot aki hasonló helyzetben van mert ha a mostani baráti köröd ezt nem tolerálja akkor elég hamar ki fognak utálni.
Ha már felismerted a hibát, könnyű tenni ellene.
Amúgy igen, létezhet, engem pl. kifejezetten zavar, ha irigylik, amim van. Én inkább titkolom, ha valami drága volt, mert nem a pénzbeli értéke számít a dolognak.
Ha felismered a hibád, és megvan benned a hajlandóság a változtatásra, az már fél siker! Ha legközelebb úgy érzed, hogy a vásárolt cucc megmutatásával nem okoznál örömöt a másiknak, akkor csak magadban örülj neki. Hiszen ha az ember meg akarja osztani az örömét, azt csak úgy lehet, ha a másik is örül. :)) Ha meg nem ez a célod, hanem, hogy neki rossz legyen, akkor alapból rosszindulatú vagy (ne vedd magadra, csak példának írom), szóval ha eleve rosszat akarnál a másiknak.
Amúgy vannak sokan, akikben ez alapból nincs meg, csak ők amolyan "rejtőzködők", pont azért nem tudni róluk, mert nincsenek szem előtt úgymond, tehát nem dicsekszenek. Ezt onnan tudom, hogy én is közéjük tartozom. :)) Mivel számomra a tárgyaknak nincs különösebb értékük, csak hasznos eszközként tekintek rájuk, ezért nem érzek késztetést a kérkedésre, ugyanakkor mást se tudok irigyelni érte, mert úgy érzem, nincs mire.
Talán kisebbrendűségi komplexus lehet a háttérben nálad, amiért a kompenzálni igyekszel ezekkel a dolgokkal. Ez nagyon elterjedt, általában aki sokat ad a külsőségekre, mind önértékelési zavarokkal küzd. Ami persze nem csoda ebben a világban. (Én régebben az ajándékba kapott márkás cipőm nyelvére mindig ráhúztam a nadrág szárát, hogy ne látszódjon a márkajelzés, nehogy azt higgyék, hogy komplexus miatt fel akarok vágni. :D)
Van kiút szerintem a problémádból, csak meg kell találnod magadban az értékeket (valódiakat), és becsülnöd, szeretned magad, és akkor nem lenne benned ez a bizonyítási kényszer. És főleg neked is meg kell próbálnod a többieket becsülni és szeretni mint embert, ez az alap, enélkül semmi változás nem fog bekövetkezni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!