Miért köszöntenek a magyarok "csókolom", "kezétcsókolom, "-al holott eszükbe se jut úgy tenni?

Hát pont ezért, mert régen tényleg kezet csókoltak. Aztán ebből jött az, hogy már elég volt csak mondani, aztán ez lerövidült simán csókolomra.

Én inkább azt nem értem, hogy miért lett ez a kisgyerekektől elvárt köszönés a felnőttek felé. Utána olyan kis bénák szegények, amikor kamaszodnak és nem tudják eldönteni, hogyan is köszönjenek, mert a csókolom már ciki, a jó napot kívánokot meg még nem merik mondani.

A szervusz (szerbusz) köszönésnél sem gondolja senki őszintoén azt hogy a szholgája a másiknak. Mind a szervusnak úgy a csókolomnak hagyományai vannak. Servus humilis... Kistihand... A (kezét)csókolom megtisztelő köszönés. A szervusz régies magyar változata is -szologája (alá szlogája). Nem alárendelt viszonyt fejezett ki hanem azt, hogy tiszteled az illetőt (és szükség esetén hajlandó vagy rendelkezésére állni). A kezét csókolom is inkább hölgyek iránt volt régen alkalmazva. Gyerekeknél még abban az időből maradt meg, amikor a gyerekektől megkövetelték az idősebbek iránti tiszteletett. Manapság semmi sem indokolja gyerekeknél a használatát. Felnőtteknél (úriembereknél) választékosságot fejezhett ki de csak bizonyos helyzetekben. Néha viszont éppen fordítva, közönségességet fejez ki (házaló árusok...). fontos a disztingválás.

Azokat a "némely köröket" meg úriember elkerüli (úriember nem csibész ☺).