Miért adsz borravalót és mennyit?

Én úgy kerekítek felfelé, hogy nagyjából 10% legyen, de pl. ha a postás hozza szüleim nyugdíját és én veszem át, azzal együtt jön a tv-újság havi befizetése is, ami 780 ft körül van, ilyenkor övé a nyugdíj aprója (115 ft) és egy ezres, amiben benne van az újság.

Ételfutár általában ha hoz valamit, akkor 1150 ft-ba kerül, ilyenkor 1300-1400-at kap.

Egyéb futárok egészre kerekített összeget, ez néha csak 50-100 ft, néha 400-500.

Fodrász nem kér pénzt, mert rokon, de mindig kifizetem, akkor elfogadja, borravalót nem kap.

Taxival nem járok, étterembe nagyon ritkán, ott 10% körül szoktunk.

étterem – ha nincs felszolgálási díj, akkor kb. 10%, ha van akkor semmi

pizzafutár – százasig felkerekítve+100 Ft.

fodrász – semmit

egyéb futár – semmit

taxi – semmit

postás – pénzesnek, lásd pizzafutár

Mivel én is vendéglátós vagyok azért adok 10% jattot mert tudom hogy minimál bér körül kapnak alapfizetést.

Előfordult olyan is hogy egy helyen nagyon meg voltam elégedve a sráccal, figyelmes, gyors volt, és gond nélkül teljesítették az extra kérésem ezért megkérdeztem hogy övék-e a jatt. Mivel azt mondta hogy nem, ezért a számla 10%-át a szalvéta közé tettem neki amikor elvitte a számlát, mert az ő munkáját díjazom, nem a lehúzó főnökéjét.

Bár olyan is előfordult hogy kb laktanyában éreztem magam, még a felszolgáló húzta a száját mikor rendeltünk (haverokkal voltam), a végén külön kértük a számlát amit 10 perc múlva kihozott egybe, ledobta az asztalra és szó nélkül elment.

Forintra kiszámoltuk, és távoztunk.

Én is hasonlóan állok a dolgokhoz mint Digo.

Az egyik dolog, ha bemegyek bármilyen vendéglátói egységbe, akkor ne azt lássam, hogy a töke tele van a munkával, már menne haza, illetve egyéb magánéleti dolgok illetve grimaszok vetülnek ki az arcára. viselkedésére.

Ha így fogad, akkor nem hogy borravalót, de direkt kiaprózom neki.

A legfontosabb a vendéglátásnál szerintem, az ahogyan az ott dolgozók a vendégekkel bánnak. Nyaralásnál ha mosolyog, és látszik rajta, hogy mindent elkövet, hogy jól érezzük magunkat (nem teherként tekint ránk), akkor máris jobban érzi magát az ember, és szívesen ad borravalót.

Nekem azt tanították, hogy nem úgy kell tekinteni a vevőre, mint egy pénzkereseti forrás, akivel úgy bánok ahogy akarok, hanem úgy mint a vállalkozásod lételeme, és minden áron olyan befolyást érj el, hogy visszajöjjön.

Aki a vendéglátó iparban dolgozik, annak ezt fel kéne fogni, és nem a vendégeket szidni, hogy kevés borravalót adnak.

Ha keveset adnak, az egyrészt rajtad is múlik. Ha tudod, hogy jó a koszt, akkor nem a vevő a hibás.

A másik a pizzafutár. Ha tisztességesen nem köszön vissza, akkor a szeme előtt fogom kivenni a 200 forintot és adom oda csak az ezrest a pizzáért.

A másik, ami rohadtul idegesít, ha tudja, hogy 1000 forintos a pizza (tegyük fel, hogy annyi) és látja az ezrest, és elkezdi számolni a borravalót, hogy mennyit adok neki. Na ez a pofátlanság határa szerintem. Mintha Ő minősítene engem, elvárná, hogy én valamennyi minimális összeget fizessek neki, ha meg nem adok 300 forint borravalót csak 200-at, akkor leköp?

Dióhéjban: A BORRAVALÓT NEM KÖTELEZŐ ADNI! Az elégedettségedet nyugtázod vele. Nem várhatják el tőled, hogy adsz.

Tudjátok, akinél a pénz.... az diktál. És ők vannak értünk, nem mi értük. Sokan azt nem fogják fel.

A kérdésedre válaszolva, a 10-15-20% arány tökéletes.

Mikor még otthon dolgoztam bármixerként volt egy törzsvendégem, "56-os" ma már USA állampolgár idősebb úr, akivel egyből megtaláltam a hangot, jókat sztorizgattunk, stb, szinte minden nap otthagyott a 3-4-5 ezres számlájára 10 rugót nekem, és hallani sem akart róla hogy nem fogadom el. De sokszor előfordult 50-60%-os jatt is, mert mindig próbáltam nem csak kiszolgálni az embereket, hanem kicsit baráti hangot is keresni.

A jó báros olyan a bárpultban, mint a jó pap a gyóntatószékben-ami a pultnál elhangzik az ott is marad, nem viszi ki a helyről, és ezt tudták is a törzsvendégeink.

A 3. válaszban default értékeket adtam meg. Ennyit adok vagy nem adok megszokásból, ha azt kapom a pénzemért, amit elvárok.

Ha kevesebbet, akkor egy fillért sem. Amennyiben többet kérek vagy nem tolakodóan többet kapok, mint amennyi jár, akkor persze a jatt is több.