Miért hívják szerelem féltésnek, azt amikor valaki a tulajdonának és tárgynak képzel egy személyt?

Manapság szerintem igen, és ez alapvetően egy félreértés.

A szerelem szó az egyik legszebb magyar szó: szer-elem. A szer szó az ősi, uráli nyelvben még egyfajta rendet jelentett, ennek eleme a szerelem (teljesség, egységállapot - nem csak nő-férfi kapcsolatokban, hanem egy transzcendens állapot).

A szeretet pedig, amikor valakit a "szer"-rel táplálunk szer+etet. :) Nem véletlenül használjuk a szeretetéhség kifejezést is.

Amikor meg akarod tartani a másikat, akkor a fenti allegória alapján kit táplálsz? Magadat. Ráadásul a másik kárára. Az önszeretet jó dolog, ha nem másból táplálkozik. De ha mégis, akkor végső soron alá vagy rendelve a másiknak, szükséged van rá (klasszikus mondat: "szükségem van rád"), mert nem vagy egységben magaddal. Hány ember van, aki pár percet sem bír ki egyedül.

Amikor a szereteted teljesen a másik felé irányul, akkor az ő érdekeit nézed, neki teszel eleget. És ha magaddal is egységben vagy, akkor nem számít, hogy a másik viszonozza-e a szeretetedet. Szép dolog a "szer"-rel egymást etetni, de nem jó, ha erre vagytok utalva. Akkor születik meg a féltékenység, tulajdonképpen a szer-elemet félted, hogy nem lesz kitől megkapd. Ez a "szerelem féltés" - belegondolva ez is nagyon jó kifejezés. :D A magyar nyelvben rengeteg ilyen titok van.