A mai világban tényleg balekságnak számít, amit tettem?

Helyesen cselekedtél. Barátnőid valószínűleg bele sem gondoltak, hogy az anyukának mekkora szüksége lehetett arra a pénzre. Gondolkozz el azon, szükséged van-e ilyen barátokra.

Amúgy én is találtam pénztárcát, semmi pénz nem volt benne, de a pénztárcát és mindent ami benne volt feladtam a lakcímkártyán szereplő címre. 1 hónap múlva megkeresett az illető, hogy nagyon hálás, hogy ennyit fáradtam. Nekem pedig ez esett jól, hogy eljött és megköszönte.

Az ember sokmindent hord a pénztárcájában. Nektek lehet első pillantásra csak a pénz tűnt fel, de lehet benne voltak a nő iratai, bankkártyája, stb. Ami így az ünnepek előtt nem csak 15 ezer forint minuszt jelentett volna, hanem az összes irat pótlását, sok sok sorban állást és ezzel együtt nem kevés bosszúságot.

Lehet engem neveltek "rosszul", de soha megnem fordulna a fejemben eltenni valaki másnak a pénztárcáját, pláne ha jelentkezik a tulajdonosa. Biztos ott lenne a milyen jó lenne ha... gondolat, de megállnám. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy annak aki elhagyta vajon mennyire hiányozhat... Lehet hogy éppen a hóvégi utolsó fillérei vannak abban a tárcában, stb. Aztán ha nem így van, akkor is tudom hogy legalább az én lelkiismeretem tiszta.

Anno emlékszem nagyim talált egyszer egy pénztárcát. Látszólag idős emberé lehetett. Semmi más nem volt benne csak 2 ezer forint és 2 telefonszám. Mind a kettőt kétségbeesetten hívta, hogy ő vissza akarja adni a tárcát a pénzzel együtt, de a szolgáltató jelentkezett mindig és közölte, hogy a számok már nem élnek. Nagyim akkor is csak próbálkozott és halál bűntudata volt, hogy nem tudja visszaadni azt a pénzt a tulajdonosának. Kb fél évbe telt, mire feladta és szétosztotta a pénzt az unokák között, mondván, hogy azzal talán kicsit enyhít a lelki-ismeretén, hogy nem ő költi el, hanem továbbadja. :)

Másik sztori ami eszembe jut, a múltkor itt feltett valaki egy kérdést, hogy jól cselekedett-e. 200 ezer forintot utaltak a számlájára tévedésből, ők gondban voltak és jól jött volna nekik ez a pénz, még is megkeresték a "feladót".

Végül pedig egy igazán balek sztori: Haverom talált egy igen jó mobiltelefont egy buliban. Azt hiszem elég ha annyit mondok, hogy 100 ezres árkategória. Többször próbálta hívni, az anyu és apa nevezetű mentett számokat, éjszaka volt persze, nem vették fel. Gondolta biztos alszanak, hát zsebre tette, hogy majd másnap újra próbálkozik, hátha meglesz a gazdája. Ez szép gondolat, rendben is lett volna, de a srác a nagy buli hevében elhagyta a telefont... így aztán a jó cselekedetnek lőttek! :)

Jól tetted, hogy visszaadtad a tárcát.

A barátnőid meg jellemezték magukat. Én a helyedben nem közösködnék velük tovább. Az ilyen típusú ember az első adandó alkalommal beléd rúgna, ha bajban volnál, és persze igényt tartana a srgítségedre, ha ő lenne sz*rban.

21/L

"Ha 150ezer lett volna benne ,akkor is visszaadod?"

Én visszaadnám. Nem érdekel a pénz, egy életre utálnám magam miatta. Van fontosabb is a világon, mint a pénz.

Én akkor is visszaadnám, ha több millió lenne benne (nem csak azért, mert a rendőrök hajtóvadászatot indítanának utánam).

Pénzt lehet keresni rövid/hosszú idő alatt, nehezen/könnyen is, sokféleképpen. De mindenképpen úgy kell, hogy másokat ne károsítsunk közben.