Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Szokások, etikett » Kicsit szégyellem magam,...

Kicsit szégyellem magam, amiért egy jómódú családban élek, és mindent megadnak nekem. Jogosan érzem magam rosszul?

Figyelt kérdés
Sokan utálják azokat, akiknek mindent a "feneke alá raknak". Nem tudom, hogy ilyen vagyok-e, részben biztos, de az is biztos, hogy nagyon normális szüleim vannak. Mindenesetre nincsenek anyagi gondjaink, de mindketten kemény munkával, egyszerű vidéki földművelő családokból küzdötték fel magukat idáig, vagyis tisztában vannak a pénz értékével. Nem vagyunk sznobok és én soha nem dicsekszem, erre mindig vigyázok. Amikor összebarátkozom valakivel és eljön hozzánk először, sokszor nagyon meglepődnek, mert nem hirdetem magamon a jómódúságunk jeleit. Viszont sokszor azon gondolkodok, hogy életképtelen leszek, vagy nem fogom tudni megbecsülni a pénzt. Soha nem dolgoztam még (mármint diákmunkára gondolok), nem kapok zsebpénzt, de ha bármire kell, akkor kérek és kapok. Nagyon kellemetlenül érzem magam, amikor a barátaimmal moziba akarunk menni és azt mondják, hogy most nincs pénzük, mert kell valami olyanra, ami nekem "ingyen" van. Mondjuk egy jogsira. Nagyok az elvárásaim, hiszen olyan szülőkkel, akik mögöttem vannak, illő lenne, hogy én is valami szép karriert fussak be, de nem tudom, képes leszek-e rá. Nem vagyok túl emberbarát, sem túl nyitott. És attól félek, hogy el vagyok kényeztetve, csak már túlságosan hozzászoktam ahhoz, hogy észrevegyem, mint amikor a békát nem egyből forró vízbe dobják, hanem fokozatosan melegítik alatta, és mire észbe kap, nem tud kimenni...
2011. dec. 9. 21:28
1 2
 11/16 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat! A 09:29-es nagyon jól esett!


"Azt a véleményt nem osztom, hogy menj dolgozni. A diákmunka egy szükséges rossz, ha a szülő jövedelme nem elég, de ha jó karriert szeretnél, akkor inkább tanulj helyette."



Az az igazság, hogy én is így gondoltam titokban, de azt hittem, hogy csak azért idegenkedem a munkától, mert eleve megkapok mindent és ezért ezt nem mertem leírni. Nem tudom, hogy ez kényeskedés-e, de amikor a barátaim mondják, hogy mit dolgoznak (szalvétacsomagolás, telefonos felmérés-készítés, szórólap-osztogatás), nos, semmi kedvem nem lenne bármelyiket is elkezdeni, egyszerűen azért, mert szerintem sok helyen méltánytalan a fizetés, és nagyon sok időt elvenne az életemből, amikor így is nagyon be van osztva.



"Ne problemazz!"


Sajnos én mindig is aggódós és problémázós voltam... (szomorú mosoly)

2011. dec. 11. 09:56
 12/16 anonim ***** válasza:
100%

9:29-es vagyok:


vidékiek a gyökereim, onnan az értékrendem - és büszke vagyok rá. Nagyon őszintén örülök, hogy értékelted az elismerést és bíztatást. Úgy éreztem, hasonló szól a hasonlónak - egy másik életkorból.


Most még eszembe jutott valami, ami talán egy magadfajta érző, gondolkodó, tartalmas fiatalnak szólhat. A szalvétahajtogatás valóban nem túl kreatív; hacsak nem kényszer, nem szívesen választja az ember. De mi lenne akkor, ha te - a tisztességes lelki alkatoddal - önkéntes munkát keresnél valahol? SEGÍTŐI munkát, ami másnak is "adna" - téged pedig sokoldalúan megérlelne? Idősek otthonában, gyermekotthonban, szeretetszolgálatnál..valami ilyesmire gondolok. Közben pedig arra összpontosíthatnál, hogy tanulj..megalapozd magadat, megszerezd a tudást, amelynek birtokában saját lábadra állhatsz, amikor eljön az idő. Mégegyszer mondom: kiemelkedsz az oldal "kérdezői mezőnyéből" - úgy is, mint fiatal. Szeretném, ha elégedett, erős és derűs ember lennél.

2011. dec. 11. 10:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 anonim ***** válasza:

Én pont a másik oldalt képviselem. Nekem nemhogy nem tettek semmit a fenekem alá, még adóssággal is indítottak az életbe.


Van egy tanfolyamtársam, aki akár te is lehetnél, komolyan, ugyanez a helyzet ugyanezzel a dilemmával.


És sokáig nem értettük egymást. Én néha egy új zoknit sem tudok megvenni magamnak, mert így, közel 25 évesen még mindig jogsira gyűjtök. Csak hát "szalvétacsomagolásból" elég nehéz egy albérletben élő, család által nemhogy nem támogatott, még lehúzott embernek.


És nagyon sokáig irigyeltem őt.

És még egy kicsit most is.


De Anyám, a fűtés és komfort nélküli kis házból, ezt mondta nekem: "Ne irigyeld mások sorsát, még a végén megkapod, és nem bírod el".


Még most is nehezen értem a csoporttársam szomorúságát, hiszen nekem már egy jogsi is a továbbfejlődési lehetőséget jelentené, nem sírnék azon ki mit gondol rólam. :)


De nem tudhatom... ha én is beleszületek a gazdagságba, biztos én is hasonló gondolatokkal küzdenék, mint te. Csak most egész mást látok, mert más helyzetben vagyok.


Amúgy szerintem neked csak az a bajod, hogy nem tudod, mit akarsz az élettől, és hogy mindig elvárásoknak felelsz meg.


Találd ki, mi akarsz lenni, hogyan akarsz majd élni, és küzdj azért. Ennyi az egész.

Neked könnyebb lesz hidd el. Neked csak a tervek kellenek, az anyagi keretet lazábban veheted.


Nálam hiába vannak tervek, lehet, hogy ha összetöröm magam akkor se fogom tudni megvalósítani anyagi okokból.

2011. dec. 12. 15:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 anonim ***** válasza:

Tegnap 10:20-as vagyok:


Kedves utolsó! Csodálatos Édesanyád van. Látod, Te vagy az a másik fiatal, akit ugyanúgy becsülök, mint a Kérdezőt. Mások a gondjaitok - de mindketten minden jóra érdemesek vagytok. Azt kívánom, történjék olyan fordulat az életedben, amely félresöpri az anyagi gondokat - mert a terveid megvalósitásához kellő energiád biztosan meglesz. Sok szerencsét Neked!

2011. dec. 12. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 anonim válasza:
8%

Micsoda Gondjaid vannak. Menny végig egy olyan helyen ahol épp a nyomor uralkodik. És néz körül, beszélgess az ottaniakkal. Meglátod nem lesznek gondjaid, neked meg a haverjaitoknak......Mozijegy.....pff


örülök, hogy lyuk van a seggemen.....

2011. dec. 26. 04:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 A kérdező kommentje:
Figyelj, te elolvastad, amit írtam? Pont arról szól a kérdésem, hogy emiatt érzem magam rosszul...
2011. dec. 26. 12:58
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!