Szerintetek is utálja a legtöbb ember a kis ajándék mütyüröket? Illetlenség felhívni rá a figyelmet, hogy nem akarok ilyet?

Szerintem más ember is utálja, hogy kap egy gyertyát, amit az életben nem fog meggyújtani (aki kivétel, ne vegye magára), egy nyolcadik porcelánangyalt, vagy egy huszadik röhögő fejű poharat (utóbbi mondjuk hasznos legalább). Ezek olyan tucat-ajándékok. Szerintem azt jelképezik, hogy az illető nem ismer engem eléggé ahhoz, hogy olyasmit adjon, ami nem plüss-mikulás. Ráadásul nem is vagyok az a fajta, aki az ilyen cuki kis dolgokat szereti, mint angyalok, vagy hasonlók. Én úgy gondolom, ha így van, akkor nem illetlenség ezt megmondani másoknak, akik tudom, hogy venni fognak valamit (NEM AMIKOR MÁR ODAADTÁK!!!!), mert nyilván ő se akar olyasmire költeni, ami fölösleges. örülök a szándéknak, de még jobban, ha mást kapok. Tudom, hogy amúgy nehéz ötletet szerezni.

A fentiek alól kivételt képeznek az iskolai karácsonyi húzások, vagy a nagymama, akit életedben 2.-szor látsz, inkább olyan emberről van szó, aki a legjobb/jó barátod, és szerinted ismered/ismer eléggé. Én mindig próbálok a barátaimnak olyasmit venni, amit mikor meglátok, úgy érzem, kifejezi az egyéniségüket (végül is mütyür is lehet ilyen).

Ti mit gondoltok erről általánosságban, valamint arról, hogy illik-e ezt mondani?