A halálbüntetés kapcsán milyen morális jogi és gyakorlati érvek ütköznek?

Részemről semmi nem ütközik.

Akit vittek már be rablásokért,nemi erőszakért majd ezt követően gyilkosságért azt fel kell kötni.

Szia!

Leginkább az szokott lenni a kérdés, hogy mi a határ.

Én úgy gondolom, hogy egy olyan ember esetében, aki más embert megölt, és ezt aljas indokból, előre megfontoltan tette, úgy, hogy mindezekért vállalja a felelősséget, vagyis elsimeri, itt nincsen semmi morális indok, hogy miért ne lehetne halálbüntetéssel súlytani.

Az a kritikus, mikor valakit politikai, vallási vagy egyéb indokok miatt akarnak kivégezni...

Üdv. Péter

A kérdés az, egy bűncselekmény elkövetését milyen céllal szankcionálod.

Mondhatod, hogy

- meg kívánod akadályozni az ismétlődést,

- igazából büntetni akarsz,

- bosszút kívánsz állni, mégpedig a hatalmad adta lehetőséged határáig.

A választ eldönti az igény. Az első nem igényli a halálbüntetést, sőt, igazából nem is büntetést, inkább "javítást" preferál. Az utolsó természetesnek tekinti a halálbüntetést, sőt igazából csak azt.

Mindezek arra az esetre vonatkoznak, ha biztosan tudjuk, ki az elkövető. Ez az esetek kisebb mint felében igaz. A többségnél meglehetősen bonyolult a bizonyítás.

Van egy morális kérdés. Minek képzeli magát az ítéletkiszabó, hogy jogosult életet elvenni?

Gyakorlati kérdés nincs, ha csak az elkövető bizonytalansága nem, bár az is inkább morális.